Liptó vármegye
A Liptó vármegyével kapcsolatos térképek: 1. a vármegye címere, 2. a vármegye a történelmi Magyarországban, 3. a vármegye körülbelüli helye a mai Szlovákiában, 4. a fényképek sorszámai a térképen jelzik a sorszámozott fényképek helyeit.
Liptó vármegye az ország északi részén található: északról az Árva és Lengyelország, nyugatról Turóc, délről Zólyom és Gömör, keletről a Szepes vármegye határolta. Közepét a Vág folyó és annak medencéje, délről az Alacsony, északkeletről a Liptói Tátra, nyugatról a Fátrák, északról pedig az Árvától elválasztó hegyek uralják.
A Honfoglalás után a gyér, már itt lakó szlávok és határvédő magyarok és segédnépek (például a besenyők) lakták; a gyepűelvének része lett, melynek megszűnte után a magyar királyok a XII. és a XIII. században német telepesek telepítettek le a vármegye területén.
Eleinte Árvához hasonlóan Liptó is a Zólyomi királyi erőispánság része volt, melytől végleg a XIV. század elején szakadt el és vált nemesi vármegyévé.
- 1. – Alacsony Tátráról távoli képek
Egy kora reggel, miután korán felébredtünk egy az Alacsony-Tátra gerincén sátorban eltöltött éjszaka után, pompás panorámában volt részünk. Lent északra a Vág völgyében, délre a Garam völgyében fehér felhő tenger, amelyből az Alacsony Tátra zöld fátlan hullámos vonalban kanyargó gerince emelkedik ki. Odébb pedig a Magas Tátra ugrik ki a gomolygó nagy fehérségből.
2 – Csernova – Andrej Hlinka szobra
Csernova kis falu Rózsahegy nyugati szélén, amellyel már össze is nőtt. A Vág fölötti hegyoldalra települt falut uralja a nevezetes katolikus neogót templom. A falu fölött erdős hegyoldal, magasabb hegyek kezdődnek.
Csernován 1907. október 27-én a csendőrség sortüzet adott le az összegyűlt tömegre és többeket – körülbelül 10 személyt – megöltek. Ma ezeknek az embereknek nagy emlékművük van. A tömeg azért gyűlt össze, mert a püspöke nem akarta megengedni Andrej Hlinkának, a község katolikus papjának, hogy felszentelje az új csernovai templomot, a püspök küldöttjét pedig nem engedték a templomhoz.
E sortűz erősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországról rossz képet alakítsanak ki a nyugat-európai államokban. Ebben egy skót újságíró, „Scotus Viator”, azaz Seaton-Watson tevékenyen részt vett. Rózsahegyen ott a szobra Hlinka szobra közelében.
3 – Csernova – a sortűz emlékműve
4 – Rózsahegy – központ 1
Rózsahegy közepén egy kis lapos domb tetején egy kis plátón épült a városközpont. Valaha a magyar királyok a középkorban németeket telepítettek ide. Ők alapították a várost, ők adták a város nevét, Rosenberget, amelyet a magyarok lefordítottak Rózsahegyre, a tótok pedig Ruzomberokra torzítottak el.
A kis fennsíkon van Rózsahegy központi temploma és a városháza. Mellettük Hlinka és Seaton-Watson szobra.
A hegy oldalában van Hlinka nagy hegybe vájt síremléke.
5 – Rózsahegy – központ 2
6 – Rózsahegy – Andrej Hlinka szobra
7 – Rózsahegy – Andrej Hlinka síremlékműve
8 – Rózsahegy – Seaton-Watson szobra
8 a – Likava várrom távolról
Likava várrom. Likava várának szabályos téglalap alakú romja Rózsahegyről is látszik, a várostól északra fehérlik egy alacsonyabb hegy tetején, háttérben a Nagy-Kócs heggyel.
A szinte még kamasz Thököly Imre – ahogy meg is festették – itt búcsúzott el apjától, szökött ki a várból, sikerült átszöknie az ostromló császáriakon, majd később csatlakozott a kurucokhoz. Mindez pedig történt az 1670-es évek elején
8 b – Vlkolinec – skanzen
Vlkolinec skanzen. Vlkolinec falu Rózsahegytől délre 700 méter fölött települt helység. A hegyi környezetre utal már maga a neve is, amelyben benne van a farkas (vlk). A falu tulajdonképpen egy skanzen, amelyet nem más helyről hozott házakból alakítottak ki, hanem magát az eredeti helységet fejlesztették szabadtéri néprajzi múzeummá. E téren hasonlít a mi Hollókőnkhöz vagy a Pityerszerhez. A több százéves megmaradt tót hegyi faluskanzen 1993-ban világörökségi rangot kapott.
9 – Nemesludrova
Nemesludrova nevezetes kis kerített temploma Rózsahegy és Nemesludrova falu között van úgy a félúton.
A nemesludrovai templom kerített, templomudvarában nagyon öreg, 400 évesre becsült hársfa zöldel még ma is. A templom valószínűleg faragható homokkőből készített ajtókeretén hosszú vágások látszanak. Régen az idejáró nemesek szokása volt kardjukkal jelet tenni az ajtófélfára. A leghíresebb ember, aki megvágta az ajtót, Sobieski János lengyel király volt, aki nagy győzelme, az 1683-as bécsi csata után hazamentében seregével átutazott Nemesludrován is.
Egy népi hiedelem is kötődik a templomhoz: aki a templom külső falán látható falfestésen először látja meg a felkelő nap sugarát, az aznap biztosan nem fog meghalni. Mondják is, hogy a reggeli misére mindig sokan jártak.
A nemesludrovai templom belseje nemcsak a legértékesebb és ép freskósorozatot őrzi Jézus életéről, de különleges ritkán látott jeleneteket, például Júdás öngyilkosságát is megelevenít.
A templom belsejében nagy izgalommal fedeztem föl három epitáfiumot, azaz díszes sírfeliratot, amelyiknek mindegyike a Rakovszky-család tagjaié volt a XVI-XVIII. századból. Izgalmamat az váltotta ki, hogy bár az epitáfiumon a szöveg latin volt, de a nemesi előnévként szereplő Nagyrákót vagy a Kubinyi nevet magyar helyesírással írták le.
Az 1707. évi Ónodi országgyűlésen a Rákóczi Ferenc által javasolt reformok ellen tiltakozó és emiatt lekaszabolt egyik turóci követ, Rakovszky Menyhért alispán volt. (Amint erről Turóc vármegyében már volt szó.)
A nemesludrovai templomban főszereplő Rakovszky-család a legnagyobb szerepre a XX. század első harmadában jutott. Nagyrákói Rakovszky István volt a legitimisták egyik vezetője, akit IV. Károly egyik visszatérési kísérletekor miniszterelnökké nevezett ki. Fia, nagyrákói Rakovszky Iván viszont az ellentétes oldalon, Bethlen István kormányában lett – a frankhamisítási ügyig – belügyminiszter.
10 – Nemesludrova – freskók
11 – Nemesludrova – nagyrákói Rakovszky György sírfelirata az 1500-as évekből
12 – Háromszlécs kat. templom belső freskó
Háromszlécsen is meglepetés a középkori eredetű templom. Belsejében több freskó és szárnyas oltár gyönyörködtet.
13 – Németlipcse kat. templom (kerített)
Németlipcse. A helység magyar neve megőrizte a középkori német telepesek emlékét, a hivatalos szlovák neve eltűntette: Partizánska Lupca. A kárpátaljai Németmokra jut hirtelenjében az eszembe, amelyből 1945 után Komszomolszk lett.
Németlipcse Liptó legrégebbi városa, amelyet a XIII. század elején a magyar királyok által behívott szász telepesek alapították. IV. Bélától kaptak városi jogot. Állítólag a szabadkőművesség egyik első megjelenési formája, az úgynevezett Kalandos Társaság Németlipcséhez köthető. Lehet, hogy a középkori temetőtemplom is kapcsolatban volt velük.
A városka közepén a díszes tornyú kerített katolikus templom még a középkori szászoktól ered. Az evangélikus templom azonban már azt jelezheti, hogy a szászok elszlovákosodtak. Ezt mutatja az is, hogy Németlipcsén jelezték az első szlovák színészelőadások egyikét.
13 a – Koritnyicafürdő
14 – Liptószentkereszt artikuláris ev. templom
Liptószentkereszt egy kis falu az Alacsony Tátra északi lábánál. Kellemes lucligetes, legelőrétes környék. Ide a lucos ligetek között építették újra fel a vízierőmű duzzasztása miatt áthelyezésre ítélt palugyai artikuláris fatemplomot. Az eredeti az 1700-as években készült kevesebb, mint 1 év alatt! Mintája és építője Sziléziából jött. Ha valaki látta az ottani világörökségként számon tartott óriási fából készült evangélikus csarnoktemplomokat (Jawor és Schweidnitz), megérti, miért. Amig ezeket nem láttam, azt hittem, hogy a liptószentkeresztinél nem lehet nagyobb és szebb fatemplomot építeni. Ez persze nem jelenti, hogy leértékelném a palugyait, sőt… a legszebb emlékeim közé tartozik.
Palugya ma már Liptószentmiklóshoz tartozik. A csodálatos nagy fatemplomot innen szállították el az 1970-es években Liptószentkeresztre.
15 – Liptószentkereszt ev. templom belső
Liptószentmiklós volt a Liptó vármegye székhelye.
Liptószentmiklós főterén található az egykori barokk vármegyeház, amelyet Palatinus-háznak neveznek. Közelében található a középkori eredetű Szent Miklós-templom.
A főtértől nyugatra sétálva előbb felfedezünk egy szép klasszicista zsinagógát, majd kiérünk a Vághoz. Itt van a Jánosik-szálló. Itt, ezen a helyen végezték ki 1713-ban a már többször emlegetett Juraj Jánosik betyárt.
16 – Liptószentmiklós Szent Miklós-templom
17 – Okolicsány Ferences kolostor és templom
Okolicsány ma már Liptószentmiklós keleti része.
A gótikus Ferences kolostor és templom látványos későgót épületegyüttes. Állítólag Corvin János alapította. Persze helyette és nevében alapították, mert az 1480-as években ő, bár liptói hercegnek nevezték ki, még csak gyerek volt. A templomba nem tudtam bejutni, ami nagy kár, mert azt mondják, Lőcsei Pál egyik festménye is van benne.
A kolostortól nem messze van egy kertben – szinte csakúgy – egy rokokónak tűnt kastély, az Okolicsányi-kastély. Az Okolicsányi név eszembe juttatja az 1707. évi Ónodi országgyűlés egy kínos mozzanatát. II. Rákóczi Ferenc a nemesi adózást is be akarta vezetni, hogy javítson a szabadságharc helyzetén. A vármegyék nemesi küldöttei azonban nem lelkesedtek. Két turóci követ – Rakovszky Menyhért alispán és Okolicsányi Kristóf főjegyző – felszólalt a nevükben, amivel kiváltották a kisnemesek, kuruc katonák haragját. Rákóczinak sem sikerült megmenteni őket, a helyszínen lekaszabolták őket.
18 – Mattyasócz kerített templom
Mattyasócz. Nekem a talán legjobban tetsző kerített templom a színes, sarokbástyás fakerítéses mattyasóczi kerített templom. Talán a csíkmindszenti volt ilyen hatással rám.
19 – Szmrecsány kat. templom (kerített)
Szmrecsány. A szmrecsányi katolikus kerített templom is a legszebbek közé tartozik.
A kerített templom mögött van Szmrecsány temetője, ahol több magyar felírású sírt találtam: a Szmrecsányi-család tagjai is ebbe a temetőbe temetkeztek.
20 – Liptószentiván kerített templom és kaputorony
Liptószentiván. A Szent-Ivány család ősi székhelye. Várkastélyuk még áll. Az 1930-as években a család még magyar irodalmi összejöveteleket tartott a kastélyban.
A legfőbb látnivaló a liptószentiváni kerített templom és kaputorony.
Liptói-víztároló. Sok mindent megért az ember, miért van szükség egy nagy víztározóhoz, így az 1974-ben felduzzasztott Liptói-víztárolónál is, de azért az ember szíve csak sajog, ha arról olvas, hall, milyen értékes és régi volt a szentmáriai templom. Ezenkívül pedig még további régi templomok, a párisházi gótikus várkastély, öt reneszánsz kori kiskastély, nemesi kúria került a víz alá!
21 – Liptóújvár várkastély
22 – Királylehota
23 – Ördöglakodalma (Csertovica) hágó (Alacsony Tátra)
24 – Hibbe kat. templom
Hibbe középkori bányász település. Központja egy nagyméretű téglalap alakú zöld mező közepén a szép fehér templommal: különösen nevezetessé teszi az, hogy itt van eltemetve Balassi Bálint.
25 – Hibbe templom belső Balassi-Bálint sírja
26 – Hibbe kat. templom hátulról
Magyar Irodalmi Lap