A következő képek Máramaros vármegyével kapcsolatos adatokat tartalmaznak: 1. a vármegye címere, 2. a vármegye helye történelmi Magyarországban; 3. a vármegye körülbelüli elhelyezkedése és 4. a vármegyével kapcsolatos sorszámozott fényképek helyét a térképen:
Nyugat-Máramaros
Nyugat-Máramaros az egykori Máramaros északnyugati része, amely ma Ukrajnához tartozik. A kisebbik, déli rész Trianon óta Románia része.
A nagyméretű vármegye nagyrésze hegység. A Honfoglalás idején lakatlan volt, utána sokáig a gyepű része. Eleinte, a korai Árpádkorban a mai Máramaros a Borsova vármegyén belül a sárvári (ugocsai) erdőispánság része volt. A későbbiekben ezektől szakadt el, melyet felgyorsított a máramarosi sóbányászat és az ezekhez csatlakozó öt koronaváros megalapítása, amelyekhez magyar és szász telepeseket (hospeseket) hívtak. A déli részre a tatár betörések elleni határvédelemre vlachokat (románokat) telepítettek be Dragos és Bogdán vajdák vezetésével. (A vajdák családja beolvadt a magyar nemességbe: ők lettek a Drágffy és a Bogdánffy család ősei – és az induláskor magyar hűbéres Moldvai fejedelemség megalapítói.)
1 – Visk ref. templom
Visk a középkorban fontos város volt – Técső, Huszt, Hosszúmező és Máramarossziget mellett – a Tisza felső folyása vidékén. Ez az öt helység Károly Róberttól 1329-ben koronavárosi rangot kapott: szerepük a máramarosi sóbányászat fejlesztése volt. Ebből maradt meg a már falusias Visken a szép református templom és magyar lakossága.
Református templomának megmaradtak külső falai, így bent zártabb világ maradt meg: a falon emlékművek, harangláb. Meglepve olvastam azt is, hogy II. Rákóczi György innen indult el 1657-ben végzetes lengyelországi útjára. Nem hiszem, hogy akkor azt bárki is pontosan látta volna, mibe fog az kerülni a magyarságnak, egész történelmének.
2 – Visk ref. templom fala II. Rákóczi György 1657 emlékmű
3 – Técső milleneumi emlékmű
Técső büszkélkedik az egyetlen Kossuth-szoborral a Kárpátalján.
Técsői református templom: rossz állapotú kazettás mennyezet, de az 1905-ből származó, közben elrejtett magyar zászlót újra kirakták.
A magyar világban Técső 98 %-a magyar volt, de ma már ukrán a többség. Ma 2-3 000 református él a városban.
A református templomot korábban az állam elvette. Mégis volt istentisztelet – beépített “viharjelzővel”, amelyik lehallgató készülék volt.
4 – Técső ref. templom mellett Hollósy Simon szobor
Hollósy Simon ugyan Máramarosszigeten született és eredetileg Nagybányán indította el rendkívüli jelentőségű művésziskoláját, de azt egy idő után, az I. világháború idején áthelyezte Técsőre.
5 – Técső piac
6 – Rahótól délre Európa középpontja
7 – Rahótól délre Európa középpontja
8 – Rahó képek
Rahó lakossága 1996-ban kb. 16 ezer volt. Ebből 2000 vallotta magát magyarnak, de ténylegesen csak kb. 300 beszél is otthon magyarul – mondták nekünk helybeliek. A katolikus pap is gyakran ukránul esketi a magukat magyarnak valló fiatalokat. A beszédben például gyakori az ilyen szórend: “Kit te keresel?”
Egyébként Rahón az első idősebb néni, akit megszólítottam oroszul, akcentusos, de jó magyarsággal mutatta meg, hol van a Borkút utca (az utca végén fent valóban borvizes kút van). Érdekes, hogy a Borkút név megmaradt cirill Burkut kiírással.
9 – Rahótól északra a Fehér- és Fekete-Tisza összefolyása
Rahó felső végén a két Tisza összefolyásánál (északról a szőke Fekete Tisza, keletről a sötétebb és kisebb Fehér Tisza folyik össze. Érdekes a nevekben a szín megfordítása a valósághoz képest! Talán az lehet a magyarázata, hogy a szőke Fekete Tisza erősen hordalékos, míg a Fehér Tisza tiszta vízű.
Mint minden itt (meg Erdélyben és a Felvidéken is) gyakran, erősen illúzióromboló. Itt például egy fertelmes kis gyár van közvetlenül a két Tisza magában csodás összefolyásánál. A szomszédban van még két hídacska, de ezek közül az egyik romokban.
10 – Tiszaborkút mellett Fekete-Tisza az Árpád-vonal beton maradékával
11 – Kőrösmező magyar honvédség egykori épülete
Körösmező központjában folyik össze a Fekete-Tisza és a Lazescsina. Ennek közelében van egy nagyon nagy hosszú emeletes faépület. Egykor 1940 táján a magyar honvédség építette. Ilyen határőr honvéd fa laktanyával több helyen találkoztam. Hirtelenjében Hargitafürdőn jut eszembe egy hasonló. Talán Gyímesben is láttam ilyet.
12 – Kőrösmező régi fatemplom felé kötélhíd
13 – Kőrösmező régi fatemplom felé kötélhídról a Fekete-Tisza
14 – Kőrösmező régi fatemplom felé vezető út
15 – Kőrösmező régi fatemplom
A körösmezei igazi, régi fatemplom a rahói út mellett van néhány száz méterrel – Rahó felé haladva – jobbra. Ez a templom egy kis dombon van a Tisza fölött. (Mikor átmentünk a függőhídon alattunk egy szekeret egy fickó a Tisza vizén vezette.) A régi körösmezei fatemplom teljesen eltér a többi fatemplomtól: centrális szimmetriája van és nagyobb is a legtöbbnél.
16 – Kőrösmező régi fatemplomtól látvány
17 – Kőrösmező régi fatemplomtól látvány
18 – Kőrösmező-mezőháti fatemploma
19 – Mezőhát (Lazescsina)
Mezőhát a Körösmező és a Tatár-hágó között épült.
20 – Tatárhágó
Tatárhágó a Kárpátalja legdélebbre eső hágója, ahol nagyméretű állandó kirakodó vásár alakult ki.
21 – Alsó- és Felsőszinevér
22 – Alsó- és Felsőszinevér
23 – Alsó- és Felsőszinevér
Elképzelhető, hogy a képen látható út melletti beton elem a magyar honvédség II. világháború alatt épült Árpát-vonalából maradt itt.
24 – Szinevéri tó és környéke
25 – Szinevéri tó és környéke
26 – Szinevéri tó
A Szinevéri-tó Kárpátalja elsőszámú turista központja – belépődíjjal. Mikor egyszer májusban ott jártam, még havas volt a környék és a tó túlsó oldalán medve lábnyomokat láttunk.
27 – Huszt – kerített ref. templom hátulról
A középkori gótikus huszti református templomot szépen rendbe hozták. Tulajdonképpen kerített templom, mert megmaradtak körben a várfalnak aligha nevezhető falak. Régen védett az elég rendszeresen betörő tatárok ellen, ma pedig elkülöníti a reformátusok zárt világát a környező ruszin-orosz lakóteleptől.
A templom belsejében freskó is van.
28 – Huszt – kerített ref. templom udvar – Petrőczi Kata Szidónia sírtábla
Petrőczi Kata Szidóniát, az első magyar költőnőt, aki – mint már volt szó róla – Beregszentmikósban halt meg 1708-ban, itt a huszti református templom kerített udvarában temették el, illetve állítottak neki sírtáblát.
29 – Huszt kerített ref. templom udvar Rhédei Ferenc erdélyi fejedelem kopjafája
30 – Huszt várrom
A Huszti hegy oldalában mentünk fel a Huszti vár sűrű zöld iszalag, bokrok benőtte düledékeihez. Egykor nagy volt, de nem sok maradt belőle. Pedig hát néhány példa a múltjából: Gálfi, Huszti Péter, Komjáti, Kölcsey: Husztja, Jókai: a huszti csínytevők.
31 – Huszt várrom kilátás a Tiszára
A tájképen a két hegység közt tör ki a Tisza az Alföldre. Az a terület már Ugocsa és a kép közepén helyezkedik el Királyháza vára.
32 – Huszt mellett nárciszok völgye
33 – Nagyág Lipcse mellett
Nagyág völgye. A Nagyág ártere meglepően széles, a folyó nyáron több ágban sok patakként folyik a sziklák és kisebb-nagyobb kavicsok között. Hanem tavasszal, a hóolvadáskor mi lehet itt! Zúgó vízáradat, amely kitölti ezt az egész széles árteret. Ehhez hasonlót láttam Olaszországban Cividalétől nyugatra, ahol az Alpokból két ágban áradhat ki tavasszal a vad víz a Tagliamento folyónál. Ezt a Google Map-en fedeztem föl. Nem értettem, mi az a fehér furcsa szokatlan V-alak a térképen. Aztán kiderült, hogy vagy 10 km széles csupa kő, kavics. A Nagyág nincs ekkora, de azért elég nagy.
34 – Nagyág Ökörmezőtől délre
35 – Ökörmező
36 – Iszka fatemplom és harangláb
37 – Repenye fatemplom
38 – Bukócz fatemplom
39 – Padócz fatemplom
40 – Fülöpfalva fatemplom
41 – Dolha – Dolhay-Teleki várkastély belső
Dolhai Teleki-kastély: piciny barokk, melyet zárt, több bástyás várfal vesz körül. A várfalon belül, ahova simán be lehet menni, külön világ van. Zárt nyugodt park óriási szilfákkal (a legnagyobbat csak négyen értük át).
42 – Dolha kuruc emlékmű felirat
Az ukrán felirat is Rákóczi leghűségesebb szabadságszerető népéről beszél.
Magyar Irodalmi Lap