A monarchiában egyik tagállam sem érezte magát kényelmesen, noha erős, jól szervezett és békebeli volt a Monarchia ideje. Azóta sem volt jóformán egyik tagállamnak sem olyan jó dolga, mint akkor. Utólag még Kissinger is úgy véli, hogy kár volt szétrobbantani ezt az egységet, mert egy egyesült Európa masszív magja lehetett volna. Akkoriban azonban a láthatatlan háttérhatalmak egyáltalán nem egy békebeli, értelmes és egységes Európát akartak, hanem egymás ellen acsarkodó, töredék-országokat, meg újdonsült jellegtelen országokat: egy Európát, csupa rossz országhatárokkal.

Nem mintha lehetséges volna (vagy valóban szükséges volna) egy Európai Unió, mint végtelen, boldog jövő.

Nekem biztosan nincs rá szükségem.

És senki se fogja kényelmesen érezni magát benne.

Már ameddig egyáltalán életben lesz az a bizonyos EU. 

Magyar Irodalmi Lap