| Bessenyei Ferenc | |
| Bessenyei Ferenc | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | Hódmezővásárhely 1919. február 10. |
| Származás | magyar  |
| Elhunyt | Lajosmizse 2004. december 27. (85 évesen) |
| Házastárs | Szederkényi Ada 1944–1961, Váradi Hédi 1961–1963, Lugossy Zsuzsa 1963–1966, (elvált) Élthes Eszter (1980–2004) |
| Díjai | |
| Kossuth-díjak | |
| 1953, 1955 | |
| Kiváló művész-díj | |
| 1970 | |
| Érdemes művész-díj | |
| 1954 | |
|
|
|
| Honlap | https://www.bessenyei.hu |
| IMDb-adatlap | |
| PORT.hu-adatlap | |
Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész.
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Életpályája
1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolc, majd a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott. 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963–67-ig, majd 1973–1980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött 1997-ig, utána lajosmizsei tanyáján élt visszavonultan. Súlyos betegség után agyvérzésben hunyt el, a farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Közel 80 filmben és megszámlálhatatlan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt.
Felesége B. Élthes Eszter „Férjem, a komédiás” címmel írt róla könyvet, amely 2004 novemberében jelent meg.
Kitüntetései, elismerései
- Farkas–Ratkó-díj (1951)
- Kossuth-díj (1953, 1955)
- Érdemes művész (1954)
- Kiváló művész (1970)
- SZOT-díj (1978)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1979)
- EMeRTon-díj (1988)
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989)
- A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
- Várszínházért-díj – Gyula (1994)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997)
- Magyar Vállalkozókért-díj (1999)
- Magyar Örökség díj (2000)
- A Nemzet Színésze (2000)
- Magyar Művészetért-díj (2004)
- Hódmezővásárhely és Lajosmizse díszpolgára
Színpadi szerepei
|
|
Filmjei
- 1951 – Gyarmat a föld alatt, Ütközet békében, Teljes gőzzel
- 1952 – Vihar
- 1953 – Ifjú szívvel, Föltámadott a tenger I-II., A harag napja, A város alatt, Kiskrajcár
- 1955 – Különös ismertetőjel
- 1956 – Szakadék, A császár parancsára, Hannibál tanár úr, Keserű igazság
- 1957 – Láz
- 1959 – Dúvad (1961-ben új változat), Kölyök
- 1960 – Légy jó mindhalálig, Virrad, Az arcnélküli város, Zápor
- 1961 – Délibáb minden mennyiségben, Napfény a jégen, Nem ér a nevem, Alba Regia, Puskák és galambok
- 1962 – Isten őszi csillaga, Fagyosszentek, Húsz évre egymástól, Félúton
- 1963 – Pacsirta
- 1964 – A kőszívű ember fiai I-II., Már nem olyan időket élünk, Ha egyszer húsz év múlva, Másfél millió
- 1965 – Fény a redőny mögött, Iszony
Egy magyar nábob, középen Kárpáthy János szerepében
- 1966 – Egy magyar nábob, Fügefalevél, Sok hűség semmiért, Aranysárkány
- 1967 – Az özvegy és a százados
- 1968 – Egri csillagok I-II., Az utolsó kör
- 1970 – Ítélet, Szerelmi álmok
- 1972 – Harminckét nevem volt
- 1976 – Labirintus, Fedőneve: Lukács, Talpuk alatt fütyül a szél
- 1980 – A mérkőzés
- 1982 – Elveszett illúziók
- 1986 – Lutra
- 1987 – Érzékeny búcsú a fejedelemtől
Tévéfilmek
A fekete város tévéfilm, Görgey Pál alispán szerepében
- 1960 – Zsuzsi
- 1962 – Nő a barakkban
- 1963 – Epeiosz-akció, Kreutzer-szonáta, Élektra, Fáklyaláng
- 1964 – Hókirálynő
- 1965 – A helység kalapácsa
- 1966 – Oly korban éltünk 1-5., Rembrandt
- 1967 – Malva, A koppányi aga testamentuma
- 1969 – Az ember tragédiája, A fejedelem
- 1970 – Eklézsia-megkövetés, Valaki a sötétből, A fehér kór, Ágis tragédiája
- 1971 – A fekete város 1-8, A képzelt beteg, Egy óra múlva itt vagyok 1-14., Rózsa Sándor 1-12. (a Mesélő volt)
- 1972 – Pályakorrekció, A tűz balladája
- 1973 – Cserepes Margit házassága, Zrínyi, Velünk kezdődött minden, Az áruló, Trójai nők
- 1974 – Elektra, Felelet 1-6, Volpone, Enyém a világ, Intőkönyvem története, Méz a kés hegyén
- 1975 – Kapupénz, Széchenyi, Othello, A csodadoktor
- 1976 – Beszterce ostroma 1-3, Csongor és Tünde, A szerelem bolondjai, A délibábok hőse
- 1977 – Galilei, Sir John Falstaff, Robog az úthenger 1-6.
- 1978 – Lear király, Kiálts város!
- 1979 – A két Bolyai
- 1981 – Nyári zsoltár
- 1982 – Különös házasság 1-4.
- 1983 – A béke szigete, A nyomozás, Mint oldott kéve 1-7.
- 1985 – A nagymama
- 1986 – A falu jegyzője 1-4., Csongor és Tünde
- 1987 – A másik ember
- 1992 – Egy diáktüzér naplója, A templomos lovagok kincse 1-13.
- 2000 – Millenniumi mesék
- 2001 – Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke
Bessenyei Ferenc sírja a Farkasréti temetőben
Jegyzetek
- ↑ Ezzel az ősbemutatóval mutatkozott be a pécsi közönségnek 1947-ben. A nő főszerepet az író lánya, Móricz Lili alakította
Források
- Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1984 ISBN 963-564-077-3)
- A leghitelesebb forrás, mely levéltári kutatásokon alapszik: Bessenyei Ferenc autentikus honlapja: www.bessenyei.hu
- B. Élthes Eszter: Férjem, a Komédiás 2004
További információk
- A Kritikus Tömeg portréja
- Magyarok Vasárnapja, 2005. I. negyedévi száma
- Bessenyei Ferenc virtuális emlékhelye
|
||||||||
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bessenyei_Ferenc&oldid=12765742”
Kategóriák:
- Magyar színészek
- A Nemzet Színésze cím tulajdonosai
- Kossuth-díjasok
- Hódmezővásárhelyiek
- Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- 20. századi magyarok
- 21. századi magyarok
- 1919-ben született személyek
- 2004-ben elhunyt személyek
Magyar Irodalmi Lap