Dsida Jenő az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 1907-ben született, s mindössze 31 évet élt. Fontos szerepet vállalt az erdélyi magyar közéletben is, szerkesztője volt a Pásztortűznek, munkatársa az Erdélyi Helikonnak, tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Csatlakozott a híres marosvécsi összejövetelekhez Kemény János báró kastélyában 1926-tól. Három kötete jelent meg: …

(A Magyar Nyelv Napja alkalmából, 2012. november 13. –  Budapest) A hagyományosan számított két emberöltőnyi idővel ezelőtt, 1949 nyarán egy szamárbőgéshez hasonlító hangot kiadó dieselmotoros vonatban utaztunk családostól Poprádról Késmárk felé, amikor egy idősebb férfi a fejem fölött áthajolva odaszólt a szüleimnek: örülök, hogy a fiukkal magyarul beszélnek. Ezt a …

Pilinszky János (1921-1981) legfontosabb, költészetét alapvetően meghatározó élménye a világháború embereket, értékeket, világot elpusztító szörnyűsége. Művészete vallásos, vallomásos, keresztény alapokon építkező, egyetemes és emberközpontú.  Első kötetéért (Trapéz és korlát) megkapta a Baumgarten-díjat. 1949-től nem publikálhatott, háttérbe szorult, ekkor verses meséket írt. 1957-től az Új ember katolikus hetilap munkatársa lett. Egyik …

– Tessék megkóstolni, nagyon finom – kínálja szívesen a tálkán fekvő ételt a beregújfalusi Kovács Hajnalka. Mi ez, kíváncsiskodom, miközben kóstolgatom a különleges csemegét. Töltött tojás, mamám készítette, kapom a választ. Finom, ilyet még nem ettem, állapítom meg. És ezzel nem vagyok egyedül.    A kárpátaljai Beregújfalu híres arról, hogy …

Aligha akad Kárpátalján művészettel foglalkozó személy, aki ne halott volna Erdélyi Béláról. Készült róla több tucat album, könyv, nevét megemlítik csaknem minden korabeli képzőművészeti írásban. Bár nehezen választhatók szét a munkáit objektíven bemutató, és az elfogult tanítványok által leírt lelkes (de jogos) méltatások. Szuggesztív hatása vitathatatlan, s le merem írni, …

           Mások nevében nem szívesen nyilatkoznék, de az elmúlt évtizedekben önmagamon észrevettem, hogy a látens emlékeim, amelyek egy idő után szinte teljesen feledésbe süllyedtek, valamilyen külső hatásra (álomkép vagy találkozás) megelevenedhetnek, és a mindennapjaimat újból felbolygatják. Ez történt, a kilencvenes évek második felében, hogy másfél évtized után, egy késő …

                                                              Forrás: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963 Egy borbélyüzlet előtt topogott el az öreg Gyulai, mikor nyílt az ajtó, és egy volt tanítványa lépett ki az utcára. Még köszönni is alig tudott, Gyulai megállította: – Aggyisten! Hát magát mi szél hordozza erre? A hajdani diák visszamutatott a boltajtóra. – A …

Téved, aki azt gondolja, hogy ezen a nyáron az egyesült török-tatár hadak nem kísérelték meg elfoglalni a vászolyi Öreghegy fölött őrködő Kraszna-várát. A vár stratégiai jelentősége: Nyugat-Magyország, s ezen keresztül a ma már keresztényietlen Nyugat-Európa kulcsa. Az elmúlt években Krasznai Atilla vezényletével, székely és magyar lobogók alatt, bátor kis hun-magyar …

Különös írást vehet kezébe a História című folyóirat egyik még tavalyi számának olvasója. A Benes dekrétumok – szlovák szemmel címen felvezetett, Megszabadulás a kisebbségektől konkrét címmel ellátott szöveg szerzője Stefan Sutaj. Szép is az, ha a szomszédnépek megismerhetik egymás álláspontját! Mi Sutaj úr gondolatait olvashatjuk, s valószínűleg cserébe Glatz Ferenc …

(2008. június 4. Győr, 2010. június 13. Diósd) Elképzeltem egyszer egy országot, amiről azt hittem: ez a haza. A hazát képzeletemben az otthonnal rokonítottam, ahol a szüleim élnek, ahol menedékem lehet, ahol akkor is jó érzés tölt el, ha csak zsíros kenyeret eszem hagymával. Az elképzelt ország álomszerű volt, mintha …