I. Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt; Ami új van benne, mind rossz, Ami régi, az meg tót. II. Motto: Üsd, nem anyád!                         Közmondás Boncold csak nyelvész! hát baj, hogy az áldozat elvész? Tartozik ez terád?…Egy bizonyos: nem anyád!                                                            (Arany János: Az …

(Elhangzott a szlovák államnyelv törvény ellen szervezett Kárpát-medencei tiltakozó gyűlésen a debreceni Nagytemplomban 1995. július 31-én.) Sorstársaim, Barátaim! Két évszázada üldöz bennünket egy rémkép: a nemzethalál jóslata. Költőink fél évezrede azon siránkoznak: erőt vett rajtunk a gyengeség. A magyarság ezerszáz éves jelenléte az európai népek között, nemzettestünknek a dúlások és …

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem mindig az akácfák hiányoztak legjobban a tájból, amikor hosszabb időt töltöttem külföldön, és rám tört a honvágy. Nem véletlen, hogy a „régi szép emlékek” elő-elő jönnek a magyaroknál, ha megérzik az akác illatát. (Ha már oly ritka az akácos út, amin végig …

A drámák együttesében van jelen az élmény kicsorbíthatatlan teljessége, és a maga korán túlmutató, a ma és holnap is érvényes szó. Bár változott a közeg, amelyben az emberi természet önnön türemléseivel birkózik, mégis, úgy tetszik, a csehovi figurák, panaszok, fájdalmak valahogy mindig újratermelődnek. Az olyan életmű azonban, amelynek központi, kínzó …

(Előadás a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának közgyűlésén, 2012. augusztus 21. – Komárom) Számos szót, kifejezést, fogalmat használunk, szinte nap, mint nap, anélkül, hogy tudatosítanánk értelmüket, értelmezhetőségüket, jelentésüket, magyarázatukat vagy azt, hogy az idő során megváltozott a jelentésük, sőt értelmük, ilyen például a sár szavunk. Nem áll szándékomban nyelvészeti kérdéseket …

Kard, lándzsa és íj Élt egyszer régen három fegyverkovács, s mind nagyon büszke volt a saját mesterségére. Az egyik csak kardokat készített, a másik csak lándzsákat, a harmadik meg íjakat és nyilakat, de a legjobbakat ám, amit csak emberfia láthatott széles e világon. Ezek hárman mindig vetekedtek egymás között, melyikük …

Egyedüllét – magány – társtalanság Az egyedüllét és a magány látszólagos hasonlóságuk ellenére nagyon is különböző dolgok. A magány tulajdonképpen kényszerű és tartós egyedüllét, társtalanság. Az egyedüllét ellenben először is minden ember mondhatni napi létszükséglete, a külvilágtól, mindentől és mindenkitől való különválás először is pihentet, megnyugtat. Ha mondjuk az ember …

Ahol eszmélni kezdünk: számunkra ott a szülőföld. Ahol az anyaggal való ütközést megőrzi elménk, ahová ínséges években visszaszáll az elbágyadt erő: ott a szűkebb haza. Ide szólít – ha öregszünk – az emlék, itt a gyökér, a konok, a megtartó, bár a növekedés, a gyümölcstermés mámorában, föld és ég között …

Úgy látszott, vándorsorsom már nem változik, és életem végéig Ahasvérusként fogok bolyongani. Elhagytam Förgepatony határát, de nem tudtam, hogy merre induljak, mert még nem ismertem ezt a vidéket. Találomra célba vettem egy-egy falu templomtornyát, így mindig eljutottam valahová. Egyik helyen szívesebben, másik helyen ridegebben fogadtak, de mindenütt találtam munkát. Mikor …

Volt egyszer egy karácsony, akkor még nem tudták róla, hogy az, de mi már csaknem két évezrede ünnepeljük. Megszületett Jézus, a megváltó, akinek a földi megjelenését akkor még nagyon kevesen tudatosították, de voltak, akik mégis izgalomba jöttek emiatt, és félelmükben ölettek. Sejtjük, hogy miért gyilkoltatták le a csecsemőket. A világrajövetele …