A mester az Igazságban való élet. Ezért önmagában, tanítvány nélkül is létezik. A tanítvány viszont mester nélkül nem. A tanítvány úgy születik, hogy fölébred valakiben: a nem tudás belátása, a tudásvágy és elindul mester keresni. Ezt tette a mesebeli vadgalamb, aki röstellte, hogy otthona pár szedett-vedett gally; szeretett volna megtanulni …
Egyéb
Miért ölték meg a zsidók Jézust?
És miért üldözték tanítványait, híveit oly kegyetlenül? Ez a kérdés immár leíró jellegű; mára elvesztette vád-jellegét. Annak, ami megesett, így is, úgy is meg kellett történnie. Legkivált azért, mert mi is, mind a mai napig erősen rászorulunk a megváltásra, akárcsak Annás főpap és köre, amely az ítéletet meghozta, és az …
Holló helyett keselyűk (2/3)
Folytatás Második felvonás Első jelenet (Bécs, a királyi palota. Mátyás lakószobája, balra baldachinos ágy, középen asztal, mellette karosszék. A háttérben gótikus ablak. Mátyás, Korvin, Étekfogó.) MÁTYÁS (az Étekfogónak sorolja): Első fogásnak jérceleves legyen, sáfránnyal sárgára festve. Tépkedett tészta úszkáljon benne. Aztán apró fogoly, gombával, dióval töltve. A fácánt csak utána, …
Ortutay Péter: Wass Albert és az amerikai álom – Az Eliza című regény alapján
Amerika, melyről Wass Albert olyan sokat ír könyveiben, szép ország. Ma is az. Sőt, egy igazi tejjel, mézzel folyó Kánaán. Nem lehet nem szeretni. Gazdag és gyönyörű. Fejlett, kulturált és civilizált. Emberközpontú. Ezért az emberek is kedvesek, barátságosak. És ha nem kerül pénzükbe, vagy túl sok pénzükbe, mindig készek segíteni. …
Sáros vármegye tájain
Sáros vármegye A Sáros vármegyével kapcsolatos térképek: 1. a vármegye címere, 2. a vármegye a történelmi Magyarországban, 3. a vármegye körülbelüli helye a mai Szlovákiában, 4. a fényképek sorszámai a térképen jelzik a sorszámozott fényképek helyeit. Honfoglalás idején a magyarok Sáros vármegye területén gyér szláv lakosságot találtak, melyet kiszorítottak. A …
Mikszáth Kálmán – Magyarország lovagvárai – 33. Gúnyvár
Szép dolog a virágbeszéd, sőt a legyezőbeszéd is divatban volt egy időben az előkelő szalonokban, de mi ez mind a várakkal való beszélgetéshez képest. Ezt a nagyúri mulatságot megcsinálta János Zsigmond király 1562-ben. A székelyek rossz fát tettek a tűzre. Mikor kardra került a viszály I. Ferdinánd és János Zsigmond …
A csodaszarvast hópárduc üldözi
A csodaszarvast hópárduc üldözi A csodaszervas monda ága-boga olyan mint a koronája, melyen a gyertyák gyújtatlan gyulladnak. Az eur-ázsiai – helyesebben ázsiai-eur – monda lombozata szinte beborít két földrészt. Ennek a fának az egyik ága éppen a magyarság eredetmondája. Megkülönböztetése, szétválogatása a változatok bőséges sorából alapvető feladata a magyar néprajztudománynak, …
Karácsony és Geráza
Karácsonyi írásra készülődvén régebben a Születéssel kapcsolatos szentírási helyeket lapozgattam, és csodáltam, hogy századszorra is tudnak újat mondani. A mindennapi folyamatos Evangélium olvasásom során tegnap este a gerázai megszállottról szóló történet következett Márk könyvének 5. fejezetében. Szívembe hasított, hogy íme, ez is lehet egy karácsonyi elmélkedés kiindulópontja! De még mennyire! …
Mikszáth Kálmán – Magyarország lovagvárai – 25. A szegedi vár
A szegedi vár már az Árpádházi királyok alatt megvolt s a vegyesházbeli királyok korában nagy fontosságra jutott. Hunyady János, Mátyás király gyakran megfordult benne. Régebben Borbála királynő, Zsigmond neje, farsangolt falai közt, s a Szegeden akkoriban nagy számban levő főurak tették udvarát. A mohácsi vész után 1526-ban egész Szegedig portyázott …
Mikszáth Kálmán – Magyarország lovagvárai – 34. Sóvár
Eperjestől délnyugatra épült Sóvár, egy oly nevezetes hegyen, amelynek sóforrásai vannak. A krónika szerint az itt ásott sóból hozták a tótok Árpádnak a meghódolás jelét. Minden várhoz elég történeti rege tapad, magyar zamatú regék, és nem efféle „fehér asszonyok”, akik közönségesen minden európai várban kisértenek, nyíllal lelőtt lantos szelleme, az …