Etikátlan és törvénytelen mások (író)tollával ékeskedni! Szerkesztőségünket mélységesen felháborította a márciusi pályázatunkra érkező plágium-áradat. Többen más szerzők munkájával, szellemi termékével pályáztak a díjakra! S hogy ez büntetőjogi kategória? Mi az nekik! Egy kis csórás, egy kis ügyeskedés eltörpül az országban elharapózott csalások és gátlástalanság mellett. Az Arany Sas fődíjára jelölt …
Egyéb
A füge, a szőlő és a sár
Jézus életében és példabeszédeiben két növénynek van különösebb jelentősége. Az egyik a füge, a másik a szőlő. Mindkettő isteni növény. Az első olyan, akár a Gondviselés: semmilyen ápolást nem igényel, kártevői nincsenek. A többi növényhez hasonlóan örül a trágyának, de megél a sziklarepedésekben, vén tornyok hézagaiban, sivatagi homokban, mindeközben tavasztól …
Wass Albert világlátása
Kedves Barátaim, kedves Mindannyian! Azzal szeretném kezdeni, hogy egy Wass Alberttől látszatra, de csak látszatra távol álló nagy személyiség Hamvas Béla mondott egyszer valamit. Azt mondta, hogy vannak olyan írók, akiknek az életműve még a haláluk előtt öt perccel is nagyon fontosnak látszik, nyüzsögnek körülöttük, óriási szenzációt csapnak belőle, …
76 ezer magyart űztek el a “reszlovakizáció” során
1946. február 27-én írták alá a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt. A lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött és 1949. június 5-én fejeződött be, a vasúti szerelvények az első időszakban naponta szállították a kijelölt családokat Magyarországra. Az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrejött Csehszlovákia határai közé mintegy egymillió magyar került kisebbségként. A csehszlovák államot az …
Homokszemcsék, köd és betűk
A Wass Albert-recepció margójára „…a meséléshez mindenekelőtt világot kell alkotni, és azt be kell rendezni, amennyire csak lehet, a legutolsó részletig.” (Umberto Eco: A regény mint kozmológiai tény) „De ami a legnagyobb baj – sugdosta Ráki cigányné a kerítések megett, kemencék árnyékában, pajták sötétjében megborzongó vénasszonyoknak …
Varga Csaba-törvény
Nem lehet elég sokszor ismételni a magyar szemléletességét és gyöknyelv voltát. E két tulajdonságban gyökerezik nyelvünk kivételes időtállósága. Az első állítást nevezhetnénk képiségnek is, mert beszédünk során képeket idézünk föl, s vetítünk a velünk társalgók tudatába. Ezért van oly könnyű dolguk a Krúdy Gyuláknak, Weöres Sándoroknak, és ezért küszködnek némely …
Miért nincs Magyarországon demokrácia?
Röviden azért, mert nem a nép uralkodik. Kérdezhetnénk cinikusan, hogy ugyan már, hol szólhat bele sorsába a nép? Hol egyenjogú a szavazófülkén kívül? Talán a munkahelyén, ahol életét letölti? Vállalkozásában, ahol adómentes – vö.: nemesség! – óriásmultikkal küzd? Hogyan szólhat bele ensorsába, ha már a szavak sincsenek a hatalmában? Amikor …
Berta királyleány
A fény és fehér szavak kutatása során akadtam az alábbi érdekes történetre. Tomory Zsuzsa, Magyar királyság Európában a VIII. sz. előtt című írásából tudtam meg, hogy Magyarországnak volt egy Berta nevű királyleánya, aki idővel Nagy Károly anyja lett. Ezzel nem mások, mint a franciák dicsekedhetnek, hiszen a középkori krónikákban, regényekben …
Mikszáth Kálmán – Magyarország lovagvárai – 31. Fogaras
A hagyomány szerint Apor László vajda építette Fogaras várát 1299-ben. Ugyanaz az Apor, akinek a lányába beleszeretett Ottó magyar király. A vén Apor odacsalogatta koronástul, aztán elfogatta, bezáratta a várába, a koronát pedig ott tartotta magánál. Mozgalmas történelmi események fűződnek ez ódon, sajátságosan síma falakhoz. Fölelevenül a mult, amint ide …
Kazinczy Ferenc rabsága a munkácsi várban
A munkácsi vár a magyar irodalomban egyszerre a szabadság és a rabság lejképe. A Rákóczy-szabadságharc bukása után a munkácsi várba császári katonák kerültek. A környékbeli nép még sokáig visszavárta a fejedelmet, de a „szabadság hőseinek tanyája” hosszú időre a „rabok hona” lett a legszigorúbb várbörtönök közzé tartozott. Itt őrizték azokat …