Itt van a szép, víg karácsony, Élünk dión, friss kalácson: mennyi fínom csemege! Kicsi szíved remeg-e? Karácsonyfa minden ága csillog-villog: csupa drága, szép mennyei üzenet: Kis Jézuska született. Jó gyermekek mind örülnek, kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhitat minden szívet átitat. Pásztorjátszók be-bejönnek és kántálva ráköszönnek a családra. Fura nép, …

Levél ifjabb Wesselényi Miklóstól Kazinczyban szenvedélyes lobogással, már-már eget simogató lánggal égett a hazaszeretet. Lángolt benne, s hajtotta őt előre, a változtató tenni akarásba. Ha nemzedékem politikai örökségéről beszélünk, a hagyományról, melyet követnünk kell, melyet követnünk érdemes, akkor nem szabad elfeledkeznünk Kazinczyról. Minta volt ő számunkra a nyelv politikai vonatkozásainak …

– Nem volt télikabátja, azért halt meg. – De ki a felelős? Mégis? – Nem volt télikabátja – ismételte a fiú makacsul. – Marha – szólt közbe Dederák –, neked sincs télikabátod. Mégse fordulsz fel csak úgy egyszerűen. – Csend – intett dr. Kaponyainé –, tartsuk meg a parlamentáris formákat. …

                         A Duna két karja között ringatta, táplálta a Nyulak szigetét. A természet meghálálta a gondoskodást, dús növényzet burjánzott minden talpalatnyi földön. A szigeten csend lakott és harangszó. Nem kötötték hidak a partokhoz, csak a halk csobbanással érkező csónakokkal lehetett megközelíteni.  Az Isten is békés elmélkedésre, tiszta lelkekkel való beszélgetésre …

Az országa nagy volt és hatalmas, de ő maga azért nagyon kis király volt. Összevissza nem volt több háromesztendősnél. Mikor a trónusba ültették, alig látszott ki a feje a bíbor palástból , s a kis fejecskéje majd elveszett a gyémántoktól ragyogó koronában. Hanem azért királyhoz illő méltósággal fogadta a rendek …

! M. I. emlékének A szokásos reggeli szöszöléssel kezdődött a nap. A kávé után telefonok, a telefonok után újságok, könyvek lapozgatása. Szerette ezeket a hosszú perceket, mindent a maga kedve és szájíze szerint csinálhatott. Meg hát húzta is az időt. Pedig a penzum, az penzum. Nemrég egy hosszabb fordítást vállalt, …

Ebedly Ivánt annyira gyűlölték, hogy ez már közimádatnak látszott. Az általános gyűlöletnél ugyanis csak az egyetemes rettegés volt nagyobb: hogy ez az indulat ki ne derüljön valamiképp. A személye körül csiholt lelkesedés kötelezően terjedt, és lépcsőzetesen. A vállalat négyezer-hatszázhuszonhét dolgozójából talán ezerháromszáz – főként kisirodista és műhelymunkás – valóban beugrott …

Az ember soha nem tudja, mikor lépi át a valóság határát. Látszólag két lábbal áll a földön, pedig már régen az illúziók világában szárnyal. Nem, nem is ő tévedt valami gyanús ingoványba, a valóság lopta ki magát a talpa alól. Az a fiú is úgy jött, mintha egy lett volna …

A cserepesi kertek alatt halkan csörgedezett a sekély vizű, Rárós patak. A délelőtti , tavaszi verőfény meg-megcsillant apró, lágy hullámain. Elgyönyörködött bennük Gábor a patak kertvégi, mohás padján üldögélve. Mindig ide jött ki gyermekkora óta, ha valami bántotta, nyomasztotta. A lassú folyású, áttetsző, tiszta víz háborgó lelkét lecsendesítette.  Most azonban …

Hajnalodott. A kakas még nem kiáltotta el az új napot, de a szolgálóleányok már sietve szaladtak dolguk után. Ha korsójukból kilöttyent egy korty víz, az utca pora mohón, azonnal beszívta. Őrség közeledett, fáradtan, szúrós szemekkel jöttek a katonák, szájukban már rég szétmállott a reggeli íze, s tovatűntek álmaik is, melyekben …