avagy: törekvések a dunai államok egyesítésére „Egység, egyetértés, testvériség magyar, szláv és román között! Íme ez az én legforróbb vágyam, legőszintébb tanácsom! Íme, egy mosolygó jövő valamennyiök számára!” (Kossuth Lajos, 1862) Folytatás… A 19. SZÁZAD KEZDEMÉNYEZÉSEI Az egységre való törekvés gondolata a 19. században, konkrét formában az 1830-as évektől jelenik …

Folytatás…   Európai típusú kultúra A Kárpát-medencei ember számára mindig megoldandó problémaként merült fel az európaiság kritériumainak feltérképezése, s a megszerzett ismeretek alapján az Elbától nyugatra eső területek szellemiségéhez való „teljes” hasonulás elérése a kultúrszférában, melyben a hatalom képviselői, kiváltságosai többnyire odáig mentek, hogy magyarul is elfelejtettek gondolkodni, írni, beszélni. …

Budapest belvárosának, talán legszebb tere. Korábbi nevei: egy része a Promenád, 1846-tól Széchenyi sétatérnek nevezték.. A tér helyén állt 1786-1898 között az Újépület, a magyar Bastille. Funkcióját tekintve működött benne kaszárnya, laktanya és börtön is. Falai között számos kiemelkedő reformkori politikust és történelmi személyiséget végeztek ki. A tér a Szabadság …

A Benes dekrétumok megerősítése, ma már nem a dekrétumok előírásainak a végrehajtására vonatkozik, hiszen kétszer ugyanazokat az embereket tényelegesen kiűzni ősi szülőföldjükről lehetetlen. A Benes dekrétumok megerősítése, ma a  kollektív bűnösség elve mellett való további elkötelezettséget jelenti.  Edvard Benes, egyik 1942-ben írott, utolsó akaratának, és végrendeletének szánt okiratában a következőket …

Az Iszony Kárász Nellije Németh László az Iszony című regényében a Gyász-ban elkezdett ábrázolási módszert követi.  I./1. A mű külső valóságát döntően befolyásolják a szubjektív tényezők. Kárász Nelli alakjában olyan hőst alkotott, akinek égboltján saját élete minden problémája, jellemének és múltjának minden eleme összetalálkozik. A regény személyes vonatkozásait Sőtér István …

„A magyar szellemi erők organizátora” akar lenni, ezt üzente Németh László fiatalos lelkesedéssel a Nyugat szerkesztőjének, de mondhatnánk, az egész kortársi, szellemi Magyarországnak. Hogy ez valójában mit is jelent, bizonyosan maga sem tudta pontosan, de érezte, sürgető a feladat, hogy újabb, modernebb eszmék, alkotók és műhelyek jelenjenek meg és fejtsék …

Folytatás… 12. Ez az ellenvetés; s íme, a felelet: Senki sem kívánja az Igazság nevében a magyar írástudóktól, hogy ne szenteljék egész lelküket, minden erejüket hazájuk fölemelésének. Hiszen az Igazság maga sem kívánhat itt egyebet, mint fölemelését ennek a boldogtalan népnek, melynek oly fájdalmasan igaza van. Ahogy ennek az írásnak …

Folytatás… 3. Julien Benda könyve, amelyhez itt gondolataimat fűzni kívánom – s amelynek címe: Az írástudók árulása –, talán közel jutott ehhez a problémához; mégpedig főképpen két fölfedezéssel. Az egyik, hogy a probléma mindennek dacára erkölcsi jellegű. Hisz annak éreztük elejétől fogva; mégis már-már szinte kétségbeestünk ilyetén felállíthatósága felől. Hogyan lehessen …

Az április 6-i választás során „padlót fogott baloldal” egyik prominens képviselőjének (Gyurcsány Ferencnek) nyilatkozatait elemezve, minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a DK elnöke (1) jogosan kritizálta a Fideszre szavazók millióit, (2) jogosan említette meg, hogy ez az ország nem az ő országa, és (3) jogosan tette szóvá, hogy Magyarországon nincsen …

A szellem legnagyobb alkotásai azok a művek, amelyek teremtő erőt és erkölcsi nagyságot hordoznak, és maradandó hatásokat adnak az emberiségnek. Az ilyen művek halhatatlanok a zenében, az irodalomban és a művészetekben. A jellem nemesedéséhez és az emberi élet minőségének jobbulásához vezetnek, ezért, hasonlóan az isteni kijelentéshez transzcendentálisak. Ezeket az alkotásokat …