Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves magyar Testvéreim! Először is hadd mondjak köszönetet a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének, a magyar egyetemi ifjúságnak, mindazoknak, akik közreműködtek, alkalmat nyitottak nekem, hogy itt lehessek és beszélhessek Önökkel. Akik azonban azt gondolják, hogy én azért jöttem el ide, hogy elszórakoztassam Önöket, hogy Tánczos Mózsi1 …
regisztráció
Wass Albert titokzatos halála 2/2
Folytatás Aztán ’98. február 17-én, egy fekete napon az újságokba visszakerültek a nekrológok. Ezúttal nem tévedésből. Túl a kilencvenen, a hazától és a szülőföldtől 53 évi távollét után, elhagyatottan, csalódottan halt meg a floridai Astorban. Halálát titkolózás és találgatás lengte körül. Felröppent a hír, talán nem is természetes halállal távozott. …
Wass Albert zsidó története: Az összetört esernyő
Wass Albert: Az összetört esernyő 2007. július 26. Wass Albert fordításban kiadott novellája hűségesen mutatja be a két világháború közötti Mezőség életét. A zsidó malomtulajdonos és a zsidó fakereskedő megbecsült tagjai voltak a magyar és oláh kisközösségeknek. A történet csupán erkölcsi, és nem faji különbséget tesz alakjainak jellemvilágában. Wass Albert …
1825. február 18-án született Jókai Mór regényíró, országgyűlési képviselő
Dr. Ásvay Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.[1]) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Életpályája Családja, ősei …
Jókai Mór Napok
Jókai Mór a magyar irodalom egyik legnagyobb prózaírója, a szíveket magával ragadó, nemzeti öntudatot nyújtó történetmesélés mestere, a hazai romantika kiemelkedő, Európa-szerte ismert alkotója. Fantázia és valóság keveredik műveiben, csodás erejű, éles elméjű, mindent legyőző hősök és angyali tulajdonságú nők, szentek küzdenek regényeiben a rosszak, a gyűlölködők, a pusztítók ellen. …
Jókai Mór a székelyekről
Van egy magyar népfaj, mely a legszélsőbb határszélt foglalja el keleten: a székely. Kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép. Magyarabb valamennyinél, mert se vérébe, se nyelvébe, se szokásaiba nem vegyült soha semmi idegen. És amellett megvannak benne minden nemzetnek jó tulajdonai. Honszerető, szabadságvágyó, mint a svájci; – szavatartó, hidegvérű, mint az …
Jókai Mórról
185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór, prózairodalmunk egyik legnagyobb, külföldön is – már életében – elismert alakja. Művészetéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik ifjúsági regényekként értelmezik műveit, mások a Gyulai- és Péterffy-féle korabeli kritika továbbéltetéseként a realizmust, a hiteles lélekábrázolást kérik számon rajta, s e „hiányosságai” miatt elmarasztalják. …
Jókai: Petőfi-keresők
Elhallgata régen a lanton a húr; Megfogta a rozsda a kardot; Nem zeng sem a dal, sem a véres aczél; Sziv elfeledé, elhordta a szél: Álom vala az csak, reggelig tartott. Fű tudja: miért zöldebb a mezőn Egy folton, a melyre a vér hullt? A hagyomány tudakozza Homérrul Azt, hol …
Protekció (Jókai)
Békés István: Új magyar anekdotakincs, Budapest, 1963, 73. oldal Nem tudom, mikor bimbózott magyar földön, biztosan az ősidőkben. Mert a századfordulón már régen virágjában állott. Olyan tekintélyes és gyenge szívű embernek, mint Jókai, bőven volt része benne. Már nem úgy, hogy őt protezsálták, hanem úgy, hogy neki …
A szeretet mítosza Jókai Mór Egy az Isten című regényében 2/2
Vajdár Benjámin, a démoni karakter visszatérése Torockóba egy kör lezárultát is jelenti. Az ördögi tulajdonságú és viselkedésű férfi egykoron a faluból indult el s tért aztán rossz útra: ez volt kiválása az édenből. Ámokfutása talán belső feszültségeit és bűneit leplezte, s egy helyét kereső, önmagával meghasonlott ember küzdelmeit takarta. …