Nemzetstratégiai célok Minden változás ellenére a mai helyzetre is illenek Klebelsberg Kunó szavai: „Soha irodalomra és tudományra, kultúrára olyan szent feladat nem várt, mint ma, nemzetünknek ebben a lelki válságában. Megmutatni nemzeti múltunkban, nemzeti géniuszunkban az örök értékeket, ennek révén növelni az önbizalmat, figyelmeztetni a nemzeti …

Babits tanár úr alaposan föladta a leckét kortársainak és az utókornak. Megjelenése óta (1912) A gólyakalifa mintegy húsz kiadást ért meg, a kortársaknak és az utókornak volt tehát módja értelmezni és megoldani Babits regényét (rejtélyét). Kritikus és filológus urak bele is sétáltak szépen a csapdába: föltárták nagy körültekintően Babits családi …

Folytatás… Árpád-népének bejövetele A Kárpát- medence természetföldrajzi viszonyai kedvezőek voltak. A Dél-Oroszországi és ukrajnai sztyeppéhez képest zárt egység, jól védhető, a vegetáció folyamatos, de itt minden kicsiben található meg. A Kárpát-medence egy földi paradicsomnak tetsző vidék, amely jóval kedvezőbb életfeltételeket kínált, mint a sztyeppe régió. A 300 ezer km. terület …

Előadásomnak az volt a célja, hogy fölmutassam az ókori napkultusz tudományos igényre utaló és gazdasági célzatú elemeit. A háromszögletű egyiptomi napjelkép. Nut ég-, helyesen tejútistennőt Dendera római kori Háthor templomában úgy ábrázolják, amint az ágyékából kelő Nap beragyogja Háthor istennőt. Nutról úgy beszélnek, mint aki este fölfalja és reggel újraszüli …

II. 1. A tri­a­no­ni pszi­chó­zisok erősödése a második világháború után      Erő­sí­ti a tri­a­no­ni pszi­chó­zi­so­kat, hogy a tri­a­no­ni bé­ke­dik­tá­tum 1947. évi „meg­is­mét­lé­se­kor” a bé­ke­kö­tés dik­tá­lói (a „hasonmások” új nem­ze­dékének tagjai) sok tekin­tet­ben felülmúlták el­ső vi­lág­há­bo­rú utá­ni elődei­ket. Mi is tör­tént 1947-ben Párizs­ban? Mi­nél több hi­te­les do­ku­men­tu­mát is­mer­jük meg az …

   Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése  (II.) ·A trianoni pszichózisok I. 1.  A tri­a­no­ni pszi­chó­zi­sok fel­fog­ha­tat­lan­sá­ga. A ro­mán, szlo­vák, szerb és osztrák tri­a­no­ni pszi­chó­zi­s     A tri­a­no­ni pszi­chó­zis, kü­lö­nö­sen a nem ma­gyar – a ro­mán, a szlo­vák, a szerb – tri­a­no­ni pszi­chó­zi­sok kér­dé­se tu­laj­don­kép­pen nem is kö­ze­lít­he­tő meg, ha csu­pán a …

Szabad-e világra szóló eseményekről úgy beszélni, hogy közben az ember a saját esendő létével néz szembe, arra hivatkozik? Nem jobb-e az, hogyha egy arra hívatott ítész felhőoszlop magasságából nézi a földi jelenségeket, a lét-karaván utasait, és mint sakkfigurákat, ide-oda rakja őket, és elmondja a végeredményt? Például azt, hogy nem is …

„Elveszünk, mert elvesztettük magunkat” – mondta Ady Endre, és ugyancsak ő vallotta a következőket: „Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan magyar”. A két állítás, gyönyörű vallomás között óriási ív feszül. Ott van abban Ady hazaszeretete, a mi sorsunk, és benne van a mi teljességünk, lelkünk egésze …

SZAKRÁLIS  MAGYAR EREKLYÉK. A Szent Jobb és a Szent Korona. Előadás 2003.december 8-án István király szentté avatásakor 1083-ban az 1038.augusztusában eltemetett király holttestét a fehérvári Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház középső hajójának közepén létesített  sírjából felemelték (elevatio). A test fehér márványból faragott szarkofágban nyugodott, amelynek fedelét azonban három napon át …

Bakay Kornél előadása 2006. december 27-én a Magyarok Házában Történeti közhely, hogy a koronázás szokása és szertartása nyugati eredetű. Ezt igazolja, úgymond, a keresztény egyház kiemelt szerepe, de leginkább a királyok szent olajjal való felkenése, amely a zsidók ószövetségi szertartásaiból származik. (Lásd Áron felkenése a Kivonulások könyvében, Saul felkenése, Sámuel …