Magas hőfokon égsz /Jókai Annának/ Fiatal szép Sudár Anna, kinek most így fénylik arca, gyengét, szegényt megölelsz, fáradt, csüggedt lelkeket. Mosolygó tekinteteddel szépre, jóra, értékekre, tisztességre, becsületre fiatalt és öregeket ékes szavaiddal oktatsz, messze zúgnak harangszóval, hegyek ormán így dalolgatsz. Tiszának, Dunának, Oltnak partján szelekkel versengve dicsőségét, fényét zenged gyönyörűséges …

Zászlókon régi arcaink akár a lángok föllobognak Időből ifjak arca int s zengése hív szent szívdoboknak Petőfi örök ifjúsága a roppant léleklobogó – Ne üljön átok a sírjára szavát ne fujja be a hó! Zászlók melyek kitűzve már belül távoli csúcsokon emlékek ormain sikongnak legázolt lélek-romokon de rájuk napfényes szelek …

  Ha Alfieri magyarországi jelenlétéről beszélünk, akkor nagyon hamar Madarász Imre munkásságával találkozunk. Húsz évvel ezelőtt róla írta huszonkét évesen az első könyvét, az első magyar könyvet az olasz lángészről, és folyton-folyvást hozzá tér vissza, mégpedig úgy, hogy érdeklődési körében jelen van az egész olasz irodalom elég a nagy sikert …

Wass Albert otthonteremtése – az otthontalanságban Turcsány Péter barátom, Wass Albert életregényét nyomozva és írva felfedezte az író szomszédságában Kabdebó Gerőt és feleségét, Sófalvi Bertát, a szomszédos földbirtokos házaspárt. Gerő bácsi a magyar érában Szamosújvár főszolgabírája volt. Nem tagadhattam, apám bátyjáról, féltestvéréről van szó, aki anyai ágon örökölte a Kabdebó …

Ajánlás Mártának Lehajoltam egy kavicsért s felemeltem egy csillagot – Indultam léha csókokért s szemed örökre megfogott…! Sorsom, s életem így itéld, mindennel, mindig így vagyok: lehajolok a kavicsért, hogy felmutassam a csillagot! Önarckép Arcomat nézem: sosem leszek öreg! Maradok suttyó, gyermek-legény. Ujjamban vasszilánk, hajamban törek, növök az élet anyatején. …

   Az alvilágból fölsarjadó bitófák gyökerével kötöttétek gúzsba, mégis feldübörög a Hádészbôl, hol a forrás hétágú korbács, s a remény elnyûhetetlen napszámosaként görgeti uralmatok-megôrlô szikláját a hitnek, és a rémülettôl megfonnyadt fülekkel hallgatózzátok: a medveláncon táncoltatott nép üressé ármánykodott szívében miként visszhangzik titáni munkálkodása, s borzadva lesitek, hogyan mámorítja horizonttá …

Koldús dúskál fogalom fog és tart a nyelv lombos fáján Virág vagyok gyümölcs leszek Melyik találmány talál rám? Rám találhat mint lövedék amit fegyverből kilőttek Nagy találmány ez is más is De nagyobb a lüktető seb Fejen ül a kifejezés Ott van már millió éve fájdalom s düh az arcomon …

Emléklapra Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT. Pozsony, 1833. június 14. Felírás Kende Zsigmond házára Alkota munkás kéz engem; s a szőke Szamosnak Partjain a költő lát vala s renge felém: Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben Gazdád, s …

Vigyázok hogy a falban erős alapkő legyek Építhetnek rám akármit Tehetnek rám hegyet Nem vagyok halhatatlan de porként is szilárd akár a hit az eszme s az elmormolt imák amikkel tartozom Pogányként is tudom csak aki hűtlen volt az lesz elfeledve Vigyázok hogy a lélek ünnepe megmaradjon ne kezdjen ki …

A tudás felett A teremtésben semmi sincs lezárva Csak a törvény az mi állandó marad A létezés is szüntelen burjánzik miként a fénynek is csak része a nap Minden valaminek a folytatása Nincsen semmi ami ok nélkül lehet Az álló pontot senki se találja Minden bizonyosság semmivé veszett A sehánynak …