Ó, a rőzseláng,

mi arcotok egy-egy mosolyából

kohótüzet lehel körém;

a szeretet-mentőöv −

mi úgy emel ki az örvények fölé,

hogy újra úszni tanulok

találkozásaink szép

hullámzásában;

a tapintat lágy árja −

mi érintésetek melegségétől

újra és újra átjárja

fagyásnak indult

vérkeringésemet;

a meghitt őszi nap −

mikor egymásnak

lélekszorítón adjuk át

halottainktól is megöröklött

csókjainkat.

(2013. november 2.)

Magyar Irodalmi Lap