SZEREPLŐK:
KISDEÁK MÁTÉ OSKOLAMESTER – fiktív, debreceni oskolamester, tanítva nevelő, rendíthetetlen hős, aki elveiért bármilyen veszélyt kiáll
NÓGRÁDI MÁTYÁS REFORMÁTUS PÜSPÖK – történelmi, (? , 1611 – Debrecen, 1681. szept. 1.), 1665-től a tiszántúli református kerület püspöke, az egyházkerület szervezője, lánglelkű egyházi szónok és író
ÖZVEGY KISDEÁKNÉ – fiktív, Kisdeák Máté édesanyja, fia és fia tevékenységeinek támasza, aki viszont figyelmezteti fiát, hogy az ne egy álomvilágot kergessen
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER – fiktív, a debreceni ispotályt alapító Boncz László szépunokája
LÁNCFI ISTVÁN PROFESSZOR – fiktív, aki öccsének, Andrisnak szánja Bolyky Erzsikét, Kisdeák Máté jegyesét, továbbá mindenkiben – kivéve önmagát és öccsét – csak hibát talál
MARTONFALVI TÓTH GYÖRGY DEBRECENI PROFESSZOR – történelmi, (Kézdimartonfalva, 1635 – Debrecen, 1681. április 23.) református teológiai doktor, tanár, a latin nyelvű puritán teológiai irodalom képviselője, az ész embere
KOMÁROMI CSIPKÉS GYÖRGY DEBRECENI LELKÉSZ – történelmi, (Komárom, 1628. – Debrecen, 1678. október 6.), a teológia doktora, debreceni református tanár, aki külhoni tanulmányait követően Debrecenbe ment a keleti nyelvek és bölcselet tanárának, majd 1657. június 17-én lelkésszé választották. Hivatalát 1678. október 6-án bekövetkezett haláláig viselte. Könyveit a debreceni és sárospataki iskolára hagyta. Világlátott, nagy tudású, tájékozott férfiú
NÓGRÁDI BENEDEK TANULÓ – történelmi, (Biharnagybajom, 1663. – ?, ?), Nógrádi Mátyás fia, a dráma idején alsóbb oskolai tanuló
DEBRECENI EMBER PÁL TANULÓ – történelmi (Debrecen, 1661 – Liszka, 1710) református lelkész, a dráma idején alsóbb oskolai tanuló
BOLYKY ERZSIKE – fiktív, a Bolyok községből származó egri hős várvédő leszármazottja. Még az egri hős Bolyky Tamás fia reformátussá lett, ezért onnan el kellett jönniük. Debrecenbe menekültek
KOMÁROMI CSIPKÉS KATA – történelmi, (Debrecen, 1658 – Debrecen, 1720. január 30.), Komáromi Csipkés György debreceni lelkész szeme fénye, kisleánya, a kissé makrancos, elkényeztetett Kata, aki viszont ifjonti ésszel sok mindent észrevesz
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER, KRÓNIKAÍRÓ, PIAC UTCAI HÁZTULAJDONOS – történelmi, (Debrecen, 1623? – Debrecen, 1689?), a történet idején esküdt bíró (szenátor)
FEHÉRNÉ, MOSÓNÉ ASSZONY – fiktív. „Mosom én, mosom ennek a városnak szennyesét, rendesen” – szavajárása.
IMRE BÁ’, TŰZ- ÉS ÉJJELICSŐSZ – fiktív. „Bizony Isten, erszényed van, mindened van, erszényed nincs, semmid sincsen!” – szavajárása.
+ Emberek és két városi hajdú
I. FELVONÁS
1. Jelenet
Játszódik: Debrecen városában, a „református világ közepén”, „a kálvinista Rómában”, az Úrnak 1674-ik esztendejében, február hó végén.
FÜGGÖNY FEL.
A színen egy utca. Talán a Csapó utca az, az ősi Debrecen falvának egy maradványa. Nem gazdag patríciusi, hanem szegényes, de takaros plebejus házak sorakoznak itt, kissé félősen összebújva. (A házak már érzik: milyen világcsapás jön még?)
Csend. (Rövid ideig nem történik semmi.) Aztán fúvó szél hangjai.
Megjelenik egy férfi. (LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER, középidős a legifjabbik „cím” ellenére.) Nagy bunda van rajta, fején kucsma.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
(fázósan összehúzza magán a bundát és körülnéz)
De bestye idő van máma is!
(fejet csóvál, aztán sietve hozzáteszi)
A hidegre értem!
(körülles)
Az emberfiától, különösen, ha az magyar, manapság már egy ilyen megállapítást is lázadásnak tekintenek.
(megborzong)
Milyen idők!
(fejcsóválva továbbindul, de aztán megtorpan és félig meghajolva nagy hangon köszön)
Dicsértessék!
(a nyelvébe harap és zavartan azt mondja)
Elnézést! Áldás, békesség!
(a közönségre nézve)
Jaj, mit nem mondtam! Tavaly pápista vidéken jártam, ott Kálvin hitűként is úgy megszokám ezt a köszönést, hogy már néha ez jön rá a számra. De nem egy az Isten? Csak az a lényeg, hogy tiszteljük Őt meg a papjait. Azt, hogy milyen szóval…
(néhányat lép és félfordulatot tesz)
Az ott a mi papunk volt. De az is milyen félve, mélyen fejére húzott kalpagban jár. Jaj, milyen idők! Borzongató, hideg idők.
Boncz továbbmegy.
2. Jelenet
Szemből szűrös férfi érkezik. (BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER, már idősebb férfiú)
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Á, szenátor uram! Mégis, merre az erre?
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Ez itt az én városom.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
(még mielőtt a másik tovább szólhatna)
Még tart a hideg.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Még tart. Elvégre Szelek hava vagyon.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Ezt érzi minden csontom. De tudatom reméli, mégiscsak a Jégbontó hava lesz már ez.
(morogva)
Bár azt a nagy jégbontást nem látom még. Előbb is jól megcsúsztam.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
(nevetve)
Ezt a hónapot mások Böjtelő havának nevezik, a nyugatiak meg februárius néven illetik.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Mindegy, minek hívják, borzongató a hidegség!
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Terelnéd már inkább, tőzsér uram, a marhát, mi?
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Ebből van nékem az üzlet, a városnak meg az adója. Amiből a szenátorokat, régi szóval esküdt bírákat is fizeti a közösség.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
(békülékenyen)
Persze, persze.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
(megrázza fejét)
Viszont rossz hírek, mindenünnen a világból.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Csak nem hallottad, hogy mozgolódik a török?
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Az most éppen megül.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Ül hát! Minek mozgolódna, amikor a vereségekre is mindent megkap. ’64-ben Szentgotthárdnál is hiába győztek a keresztény fegyverek, a császár, az a löttyedt szájú Habsburg mindent megadott a kontyosnak.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Lett is elégedetlenség a Királyi Magyarországon!
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Ej, ha az osztrák, a német, meg más nyugati jobban gyűlöl minket, keresztyén magyarokat, mint a pogány törököt, akkor…
(legyintés)
A török nem megy innét egyhamar ki!
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Én már, Barta uram, elgondolkodtam ezen. Az Isten mégis jól csinálta, amit csinált…
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
(közbevág)
Az Úr mindig!
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
… hogy a magyarság sorsát így alakította, ilyen három részre szakítottan. Mert II. Lajosnak fia nincs, de öröklési szerződése már az apjának is volt, és éppen a Habsburggal, tehát amikor Lajos meghalt Mohácson, jött volna a Habsburg, rá az egész országra. Ha viszont a töröké lenne a szép magyari föld…
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Isten ne hagyj el bennünk!
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Akkor nemzetünk balkáni sorsra jut. De még egy viszonylagos függetlenség, olyan Erdély-féle se lenne jó.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
(bólogatva)
Mert mikor erőskezű fejedelem van Gyulafehérvárott, az egyből csatázni, hódítani megy. Ezt tette Báthori István, aki lengyel meg litván királyságot is szerzett magának, vagy Bocskai, Bethlen, meg a többiek…
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
(felnevet)
Apafi legalább hódítani nem akar.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
(legyint)
Még nőket sem! Csak az óráit bütykölgeti! Igaz is, legifjabbik Boncz László tőzsér és mészárosmester uram, mi hír nálad házasság ügyében? Komáromi Csipkés György lelkész urunk mindig azt mondja, hogy aki református el tud tartani egy családot, annak hitbéli kötelessége családot alapítani!
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
(a közönségre pillant, majd Bartára vissza)
Mindennek eljő majd az ideje.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
De mikor?
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Most amilyen világ forog…
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Mindig is voltak jó meg rossz napok. Ilyen az élet!
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Hallottam, amikor Pozsonyig hajtottam fel tavaly a hízott marhát, hogy ez a Lipót király, aki császár is a németeknél, milyen ember.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Ha el akarod mondani, jó uram, akkor mondjad.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
(kissé hadarósan)
Habsburg Lipót, ki mint gyönge, tapasztalatlan ifjú ült a magyar királyi székbe, az évek folyamán megemberesedett, férfikorba lépett, s egyre jobban kezdte gyűlölni a magyart! Máskülönben azt mondják róla, termete középen alóli, tartása feszes, mintha sakkfigura lenne, nincs benne erő, különösen a járása imbolygó. Haja gesztenyebarna, szeme szép, de tekintete révedező. Az orr jól formált, a száj rendkívül nagy s az alsó ajak annyira lecsüng, hogy az arca fölöttébb kellemetlen benyomást kelt. Az arcszín üde és élénk, a modor barátságos, de fenség nélküli, s a császár komolysága inkább mesterkélt, mint fenséges. Szelleme nagyon hasonlít személyéhez, azaz gyönge, nem lát egyebet a jelentéktelen dolgoknál, kerüli a komoly ügyeket, fél a szorgalmas emberektől s nem bízik bennük. Életmódja nagyon egyszerű és pontosan szabályozott. Vadászat, zene és vallásos gyakorlatok veszik igénybe a legtöbb idejét.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Mégis már a második felesége van a bestyének!
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Úgy, úgy! Az első az unokahúga volt, nővérének, Anna spanyol királynénak a leánya, Margit Terézia. Róla azt beszélték, hogy apácának nevelték és nem királynénak. Állítólag…
(súgva)
nem is akarta magához engedni férfiként a férjét.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Ha egyszer ilyen nő is van! Talán Leopoldus ezért lett embergyűlölő.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
A szende nő már 1673-ban meghalt. Lipót megsiratta, meggyászolta ugyan, de még ugyanazon év őszén, azaz tavaly újra nősült. Megint egy rokonát vette el, Klaudia Felicitász tiroli főhercegnőt.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Csodálkozunk, hogy a sok rokoni vér keverése miatt ilyen a Habsburg?
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
(búsan bólogatva)
Nekem is sok rokonom vagyon itt, Debrecenben.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Egyébiránt Pozsonyban mi hír kering? Én Erdéllyel és a törökökkel kereskedem, meg Sztambulba járok követségbe. Éppen ezért a királyi részen nem nagyon szeretnek engem, nem is megyek arra!
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Azt mondják rólunk, törökös magyarok vagyunk. A vallásunkat is támadják. Nem engednek bennünk, csak Kassáig, meg esetleg, ha sok éhes erszényt tömünk meg ezüsttel, akkor Pozsonyig hajthatjuk a kövér húsmarhákat.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Igaz is, mennyi most az állat darabja?
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Mikor mennyit adnak érte. Kassára inkább lengyelek meg oroszok jönnek, azok viszik a Hortobágy vidékén legelt állatainkat tovább. Pozsonyban meg a német kereskedők fölözik le a hasznot.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Tőzsér uram! Azért ne sirassad magad ily’ hangosan!
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Gondolkodtam, Barta uram. A nyugatiaknak mindig csupán ürügy kell, hogy ők legyenek a jobbak, meg náluk csörögjön a haszon. Elvégre a rácok, akiket szerbeknek is hívnak, még törökösebbek, mint mi, magyarok. Hiszen a törökök előtt járva rác martalócok pusztítják a magyar falvakat. Mégis a rác kedves a Habsburgnak meg minden nyugatinak.
Barta Boldizsár csendesen bólogat.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
És ottan vagynak a csehek. Azok is protestánsok, őket a német mégsem abajgatja vallásuk végett, csak mindig minket, magyarokat.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Na, na, igaztalanságot azért ne mondjunk! Mert tudva vagyon, hogy 1618-ban a csehek fellázadtak II. Ferdinánd protestánsellenes politikája miatt…
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Ekkor volt a híres prágai defenesztráció.
(felnevet)
Milyen finom szó ez arra, hogy valakit, huss, kidobnak az ablakon!
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Azért én magam is elgondolkodom azon, hogy abban a nagy, nyugati világban nekünk mi helyünk vagyon? A nagy német birodalomban szinte már csak Bajorország a katolikus, Dánia és Hollandia már régen református királyságok. Mégis, mit segítenek nekünk, szegény magyar Kálvin-hitűeknek?
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
És ott vannak a magyar katolikusok! Hiába törleszkednek a Habsburghoz, az orrukra koppintanak, birtokukat is elveszik, sőt a fejüket is veszik. Lásd a Wesselényi-összeesküvést! A kivégzettek mind katolikus főurak voltak…
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
De hát magyarok, ember! Magyarok!
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Sokak szerint ez népünk legnagyobb bűne. Hogy magyarok vagyunk!
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
És azok is kívánunk maradni! Itt, Európa szívében.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Úgy legyen!
(ezzel menne)
Isten áldja jó uramat!
Boncz László egyet-kettőt lép, mikor Barta utána szól.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Megmaradni kötelességünk. Őseink és a jövendő generációk felé is az. Ehhez utódok kellenek, jó magyar családban születettek.
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Úgy, úgy…
Boncz morog és megy, de Barta csak nem ereszti.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Kérdeztem már én, de választ nem kaptam. Esküvő Bonczéknál mikor lesz?
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Majd arra is jut idő.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Mi a baj? Talán a nők?
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Szeretnek engem a nők…
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Akkor esküvő lesz!
LEGIFJABBIK BONCZ LÁSZLÓ TŐZSÉR ÉS MÉSZÁROSMESTER
Szeretnek, igaz, csak sose az, akit én is szeretnék!
Boncz sietve távozik. Barta fejcsóválva néz utána.
BARTA BOLDIZSÁR SZŰCSMESTER
Ó, ezek a mai fiatalok. Vagy már nem is annyira fiatalok. Míg a világ világ lesz, mindig rosszabb, rosszabb lesz! Csak ezt a kis világszegletet mentse meg a Jóisten!
Magyar Irodalmi Lap