Magas hőfokon égsz

/Jókai Annának/

Fiatal szép Sudár Anna,

kinek most így fénylik arca,

gyengét, szegényt megölelsz,

fáradt, csüggedt lelkeket.

Mosolygó tekinteteddel

szépre, jóra, értékekre,

tisztességre, becsületre

fiatalt és öregeket

ékes szavaiddal oktatsz,

messze zúgnak harangszóval,

hegyek ormán így dalolgatsz.

Tiszának, Dunának, Oltnak

partján szelekkel versengve

dicsőségét, fényét zenged

gyönyörűséges hazánknak.

Jövőt mutatsz, hitet a mában.

Imádságot mormol ajkad,

így adsz reményt a magyarnak.

Múltba nézel, jelenben élsz,

mindig magas hőfokon égsz.

Hegycsúcsokon, tengermélyben

kincset kutatsz, égre nézel.

Ez életednek értelme,

Isten igéit hirdetve.

Magyar Irodalmi Lap