Nógrád vármegye (északi része)
A Nógrád vármegyével kapcsolatos térképek: 1. a vármegye címere, 2. a vármegye a történelmi Magyarországban, 3. a vármegye körülbelüli helye a mai Szlovákiában, 4. a fényképek sorszámai a térképen jelzik a sorszámozott fényképek helyeit.
Nógrád vármegye Szent István uralkodása idején alakult meg. Valószínűleg a Hont vármegyéből hasadt ki – azt két részre, a nyugati Hontra és a keleti Kis-Hontra szakítva.
A vármegyét, mely az Ipolytól északra és délre helyezkedett el, Trianon két részre osztotta. Ma az Ipolytól délre eső része Magyarországhoz, az északi pedig Szlovákiához tartozik. Ebben a részben ez utóbbi területtel foglalkozom.
1 – Ipolybalog kerített templom
Ipolybalog egy falu az Ipoly északi partjánál Ipolyság és Balassagyarmat között, tehát Szlovákiához tartozik. Temploma tornyán látható a magyar korona, mert egyszer itt őrizték a magyar Szent koronát.
2 – Ipolybalog kerített templom tornyán a magyar korona
3 – Szklabonya Mikszáth-ház
Mikszáth-ház Mikszáth Kálmán szobrával. Nem ebben a házban, de Szklabonyán született.
4 – Szklabonya – Mikszáth-ház – Mikszáth Kálmán szobor
5 – Kékkő Balassi-várkastély bejárat
Kékkő volt a Balassiak egyik fő helye (előnevük is kékkői és gyarmati): Balassi-várkastély, várrom és udvara; Kálvária meredeken megy föl a hegyre.
6 – Kékkő Balassi-várkastély udvar
7 – Kékkő Balassi-várkastély – várrom
8 – Kékkő Kálvária
7 a – Alsósztregova Madách-kastély
Alsósztregova: Madách-kastély és Madách Imre síremlékműve
9 – Alsósztregova – Madách Imre síremlékműve
10 – Rárósmulyad kat. templom
Rárósmulyad: kat. templom. Építészettörténeti nevezetességű templom. Medgyasszay tervezte. Megjelennek a beton díszítő elemek, jellegzetes falfestmények.
11 – Rárósmulyad kat. templom hajó
12 – Nógrádszentpéter – ev. kerített templom
Nógrádszentpéter volt a magyarországi szénbányászat egyik első helye.
13 – Gács – Forgách-várkastély távolról
A négy saroktornyos barokk Forgách-kastélyon még kivehető a korábbi négy sarokbástyás vár.
14 – Gács – temető Forgách-kripta sírfelirat
15 – Gácsfalu vagy Ógács – kerített templom és harangtorony
Meglepően mutatós középkori kerített templom és harangtorony. Freskók is vannak.
16 – Patakalja kastély
17 – Divény Balassi-várkastély
A Balassiak várának romjai, a még megmaradt patinás várkastélyuk késztet Divényben megállásra.
18 – Divény kerített templom
19 – Divény várrom alaprajz
20 – Divény várrom
21 – Losonc ref. templom előlről
Losonc főtere, főutcája forgalmas. Az újgót református templom tornyára akkora érckakast helyeztek föl, amilyent még életemben nem láttam. A református templom mellett Kármán-emlékoszlop.
Az oroszok 1849 augusztusának elején szörnyű vérengzést rendeztek és felégették az akkor még magyar várost. Az akkori hat ezer lakosból ezerötszáz maradt csak életben! Ezt a fenekedett dühöt az váltotta ki, hogy előtte egy magyar guerilla csapat megtámadta az oroszokat. Úgy tudom, Ouradour-nál is hasonló történet, csak a II. világháborúban a németekkel, és ha ez így igaz, akkor az oroszok miért különbek? Különösen feltehető a kérdés akkor, ha összevetjük Losoncot az erdélyi oláh öldöklés áldozatainak számával. A két borzalmas szám körülbelül egyezik, de itt 1-2 nap eredménye és nem a nagyrészt műveletlen részeg csőcselék műve, hanem a fegyelmezett sereg vezetésének tudatos megfélemlítő szándékáé!
22 – Losonc ref. templom torony a nagy kakassal
23 – Losonc Kubinyi tér Reduta
24 – Losonc zsinagóga
25 – Fülek Vár
Fülek: a Vár, Ferences templom és kolostor, egy vagy két kastély.
Fülek fontos vár volt, mely 1554-től 1593-ig állt török uralom alatt. A vár szomorú elvesztésének történetét Forgách Ferenc krónikájából ismerhetjük
1554. szeptember – Fülek várának elvesztése csellel
„… Magyarországon pedig, bár új seregek semmiféle új háborút sem viseltek, az ellenség csalárdsága folytán oly súlyos csapást szenvedtünk el, amilyet hatalmas seregtől is épp elég lett volna elszenvednünk. Az ellenség ugyanis csellel elfoglalta Fülek várát, szeptember havában, Szulejmán visszatérése előtt.
Ez a nem túl magas hegyen emelt erőd kettős: az egyik fentebb, a másik alább; ezt Bebek Ferenc nagy igyekezettel úgy megerősítette, és ágyúkkal úgy megrakatta, hogy szinte nem is lehetett volna többet kívánni. Mert Bebek Ferenc valahány magyarországi kiskirály közül bronzágyúk dolgában magának követelte a legfőbb dicsőséget, de éppen ebbe a várba hordatta össze a legtöbbet, mert ezt tartotta a legerősebbnek valamennyi közül.
A felső várban fogoly rabszolgákat őriztek; de Bebek Ferenc a foglyok börtönébe taszíttatott egy gazdag papot, akitől pénzt akart szerezni. Itt egy Nagy Hazon nevű török összebeszélt a pappal, és közösen kimesterkedik, hogy foglalhatnák el a várat. Volt egy kis ablak az egyik bástyán, amelyet azért készítettek, hogy ágyúval ki lehessen rajta lőni; olyan, hogy azon át az emberek nem nagy fáradsággal kívülről be tudtak mászni a várba. A pap, miután kiszabadult, elmondta a dolgot Kara Hamza bégnek, Szécsény parancsnokának.
Az a megbeszélt napon könnyű felszerelésű katonákat küld, hogy azon a bizonyos kis ablakon át foglalják el a várat a pap útmutatása szerint; maga Hamza bég a hatvani Ali béggel együtt, sok lovassal és gyalogossal nyomult utánuk; azok észrevétlenül behatolnak a várba, és az őrséget egy szálig levágják. Velük van Kara Hamza bég is, és megszállja az alsó várat (?, nem a felső várat?) meg a községet. Amikor Bebek észbe kapott, ahány katonát csak tud, összevon, és a közeli Gedővára (azaz Várgede) mellett tábort ver, ugyanakkor segítséget kér Balassa János zólyomi kapitánytól és Perényi Gábor főkapitánytól. Hamza bég pedig, miután elfogta Bebek néhány élelemszerzőjét, és tőlük megtudta, hogy Bebek a táborban van és segítő csapatokat hív oda, Füleket népes őrséggel rakatja meg, maga pedig visszavonul Szécsény várába. Ugyanakkor megüzeni Toigon budai basának, hogy minél gyorsabban siessen segítségére.
Míg mindkét részről a segítséget várják, Bebek az újonnan jötteket az ostromlottak segítségére küldi, esküvel ígérvén, hogy felmenti őket az ostrom alól. Ezek sűrűn össze-összecsaptak a felső várban tanyázó törökökkel. De Hamza bég, miután csapatai megszaporodtak, újból visszatér a vár ostromlására.
Ugyanebben az időben Perényi Gábor is Bebekhez vezette csapatait, Balassa János pedig Dévény váránál foglalt állást. Az volt a terve, hogy kétfelől támadják meg az ellenséget; ez nagyobb ijedelmet fog majd okozni; ő idejében visz majd erősítést; amazok viszont inkább az erők egyesítését szorgalmazták. Ezért a hadmenet megindul Fülek felé. Mikor már a közelébe értek, de a nap már estére hajlott, Bebek és Perényi úgy döntött, hogy aznap ne ütközzenek meg az ellenséggel, mert a hamarosan rájuk sötétedő éjszaka bizonytalanná tenné a harcot. Balassának és másoknak viszont az volt a terve, hogy ütközzenek csak meg az ellenséggel, és ha már idáig jutottak, ne késlekedjenek tovább. Van még elég idő a napból; a harcot még világos nappal be lehet fejezni; különben, ha elhalasztják, kiváltképp mikor a katonák minden jel szerint készek a harcra, sőt követelik az összecsapást, az ellenségnek megnőne, a mieinknek viszont megfogyatkoznék a bátorságuk, és egyébként is az ilyen dolgokban a késedelem a legveszélyesebb. De Perényi és Bebek véleménye bizonyult erősebbnek. Másnapra – halasztván a harcot, Fülek közelében egy dombon vertek tábort.
Ez éjjel jelentették a felderítők, hogy Toigon basa hatalmas sereggel közeledik, hogy a fülekieknek segítségére siessen, és élcsapatai már közel járnak Szécsénhez. Ez a hír Perényit és Bebeket annyira megrémítette, hogy nemsokára kezdték rábeszélni Balassát és a többieket, hogy vonuljanak vissza, mert Toigon basa erejével nem szállhatnak szembe, és ha az itt összegyűjtött csapatokat elvesztik, az egész ország erőtartalékait gyengítik meg. Balassa nem értett egyet ezzel az okoskodással, hanem kifejtette, hogy mindenképpen meg kell ütközniük; ha az ellenséget még a basa megérkezése előtt megverik, akkor még mindig lehet újból tanácskozni. De ha magukat féltik, húzódjanak meg az egy mérföldnyire levő Ajnácskő várában, és várják meg ott a csata kimenetelét; csak neki tegyék lehetővé, hogy embereikkel, akik jószántukból akarnak harcolni, megtámadhassa az ellenséget; így még ha a szerencse nem kedvezne is neki, nem lesz nagy a kockázat, és az is egészében csak ő reá hárul.
De mindezek az érvek annyira hatástalannak bizonyultak, hogy Perényi és Bebek még akkor éjjel, hajnalhasadása előtt, csapataikkal együtt elhagyván a táborhelyet, megfutamodtak, sőt még futárokat is küldtek vissza Balassához, úgy kérték; adja melléjük a gyalogosait őrségül, hogy távozásuk közben valami bajt ne szenvedjenek. Balassa lehordta őket, majd egy mérföldnyi úton követte az elvonulókat, és másnap Dévény felé vezette embereit. Perényi és Bebek pedig nem késedelmeskedett, hanem megszakítatlan menetben egyikük Ónod, a másikuk Szádvár felé vonult vissza.
Az ellenség meg elfoglalta Füleket, és védőit egy szálig fogságba ejtette vagy lekaszabolta. Ezzel a vereséggel az aranyban, ezüstben, rézben gazdag bányavárosokig, fel a Szepességig és Kassáig, a legvirágzóbb tartományokat ragadták el tőlünk; és a megmaradtak gyakori megrohanására és elfoglalására kényelmes lehetőséget szerezvén, nemcsak a mieinkben, hanem a szomszédos markomannokban (csehek!) is roppant ijedelmet keltettek.”
1593-ban a 15 éves háború elején a keresztyének serege megközelítette Füleket, melyet a török akkor már 39 éve uralt.
„Míg dolgukat ezek így végezték, azok, akik a táborban maradtak, semmivel sem lanyhábban a vár ostromához láttak, és először a mély árokkal, fafallal kettősen erősített mezővárost vették be erővel, majd a földvárat is. Ezt látván, azok, akik a mesterségesen és természetesen kiválóan megerősített, sziklára épült belső várba menekültek, a megadásról kezdtek tárgyalni, kikötve, hogy sértetlenül, fegyveresen, ruhástul, feleségükkel. gyermekeikkel együtt hagyhassák el a várat.
a törökök kivonulása a várból, miután feladták
A férfiak, asszonyok, gyerekek száma kétezer-négyszázötven volt, és hogy ezek a hosszú pihenés, a mindenben való dúskálás, nyerészkedés és rablás után meggazdagodva mennyi mindenféle drága holmit hagytak ott földbe ásva, az hihetetlen, annyira, hogy számos napon és éjen át folyt a verseny, melyben a házak helyén (a tűz ugyanis mindent felégetett és a földdel tett egyenlővé) az egész tábor az efféle gödröket és az elásott holmikat kereste, nagy hasznára a seregnek és a hadi fáradalmak elviselésére való készségnek. A török asszonyok cselhez folyamodtak, mert azt gondolták, hogy az egyezség szerint szabadon távozhatnak mindazzal, amit magukon el tudnak vinni, arannyal és más drágasággal gazdagságukhoz mérten úgy felpakolták magukat, hogy a roppant súly alatt alig tudtak lépkedni. Ezt a katonák észrevévén, elszedték poggyászukat és fürgébbé tették, megkönnyítették őket.
Fülek visszafoglalásnak jelentősége
Ekképpen Fülek harminckilenc esztendővel az után, hogy a törökök hatalmába került, Isten páratlan kegyelméből ismét a keresztyéneké lett. Ez a vár azért volt nagy jelentőségű, mert a törökök innen intézték folytonosan kirohanásaikat, rablótámadásaikat a lakosság súlyos kárára egészen Kassáig, Szepesig, a mezővárosokkal, falvakkal népes vidék, az arany és ezüst termésükről híres bányavárosok felé.”
26 – Fülek Ferences templom és kolostor
27 – Somoskő vár Öregtorony
Somoskő az a hírhedt török kori végvár, amelyet a cseheknek adtak oda Trianonban, de maga a falu a vár alatt 50 méterre Magyarországon maradt. A várat szlovák oldalról is felkeresztük és így megcsodálhattuk a a vár alatti bazaltorgonát is.
28 – Somoskő vár alatt bazaltorgona
29 – Osgyán Luzsénszky-kastély
Magyar Irodalmi Lap