Szabó Zoltán a népi mozgalom egyik szervezője, falukutató, a szociografikus irodalom jeles képviselője. A tardi helyzet (1936) – amelyért perbe is fogták – és a Cifra nyomorúság (1938) című köteteiben hiteles, megkapó képekben mutatta be a harmincas évek szegénységének életét, nehézségeit. 1939-ben szellemi honvédelmi mozgalmat hirdetett a szélsőjobb befolyás ellen, …
Az Árpádok titkai avagy amiről a szabadkőműves akadémia hallgat!
Magyar Irodalmi Lap
A lázongó ritter
Ma korán keltem, lementem a tó partjára, a hódok szorgalmasan túrták-fúrták vízparti furcsa váraikat, időnként hallatták idétlen kaffogásukat. Hajítottam nekik halat, rohantak és felfalták, aztán néztek rám, lesz-e még alamizsna. – Ennyi elég volt – szóltam, és elfordultam, a falánk gyűjtögetőket ugyanúgy megvetem, mint a mindent azonnal felzabálókat. Szeretem, ha …
„Az igazat mondd, ne csak a valódit” 19/25
Folytatás – Hogyan kellene reagálnunk azok- ra a műalkotásokra, amik a keresztény embert megdöbbentik, sértik? – Egyszerű: engesztelnünk kell ér- tük. Szóvá is kell tenni, hogy azok, akik még nem tértek meg, lehetőleg ne nézzék meg. A megtértek közül pedig azok, akik alkalmasak rá, néz- zék meg, és …
1888. szeptember 12-én született Tersánszky Józsi Jenő író
Élete Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja. A sínek szomszédságában. Lakóháza a XII. kerületi Avar utcában Tersánszky Józsi Jenő emléktáblája a XII. kerület Avar utca 9 számú …
Kölcsey Ferenc Huszt Kézdy György
Magyar Irodalmi Lap
Nyirő József Napok
Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új …
RENDEZVÉNY: Emlékezés a 2006-os nemzeti ellenállásra
2016. Szeptember 18-án (vasárnap) 18:00 órakor a Szabó Dezső katakombaszínházban (Bp. Szabadság tér 2. sz.) emlékezés lesz a 2006-os nemzeti ellenállásra. Felszólal Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás, Urbán Flórián és Hegedűs Lóránt. A szónokok kiértékelik a 2006-os nemzeti megmozdulások utóéletét: „Gyurcsány szabadlábon, Gergényi felmentve, Budaházyék 125 évre ítélve, Gaudi meg vád …
Mikszáth Kálmán – Magyarország lovagvárai – 28. A Csák fészke
TRENCSÉN A Vág mentén fölfelé, Beckón túl kitágul a szilaj folyam völgye, óriási hegyek szinte egymásra dőlnek körös-körül keretnek, míg végre Kosztolnánál meredek sziklán megvillan egy hatalmas romvár: Trencsén. Itt székelt valamikor a leghatalmasabb magyar úr, Csák Máté, aki fittyet hányt a királyoknak és a törvénynek. A romhalmazban egy-egy kövön …
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében
A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és …