Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. Élete Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. …
Berde Mária: Földindulás
– Halljon ide, Jani, mi hirt hozott a vőm. A foldigenylők ma este ossze fognak gyűlni a Toma hazaban. Hatarozni akarnak afelől, hogyha meg sokaig kesnek a bizottsag kiszallasa, kuldottsegbe mennek a jegyzőhoz s onnan Szenttamasra a kenyszerberlet ugyeben. Es maga ne hallott volna rola fent a parokian? Az oreg …
Pusztai történetek – Fekete József
Magyar Irodalmi Lap
A magyarság öntudatra ébredése és Lavotta János életműve 3/8 Az ősökben elégett idő és a zene igézete – Lavotta János húrjain
Lavotta János egyetlen levele sem maradt meg. Külön szerencse, hogy kottáihoz kegyes volt az idő. Bár nem mindhez. Van olyan alkotása, amely esetleg még lappang valahol, vagy sok más emlékével együtt elégett az időben. „Harmatcseppben csillagfény lebben” – hirdeti egy olasz közmondás. Emberi valónk, létünk olyan, hogy matematikai módszerekkel különös …
Csak tárgyilagosan! (jegyzet)
Különös írást vehet kezébe a História című folyóirat egyik még tavalyi számának olvasója. A Benes dekrétumok – szlovák szemmel címen felvezetett, Megszabadulás a kisebbségektől konkrét címmel ellátott szöveg szerzője Stefan Sutaj. Szép is az, ha a szomszédnépek megismerhetik egymás álláspontját! Mi Sutaj úr gondolatait olvashatjuk, s valószínűleg cserébe Glatz Ferenc …
Erdélyi szüret
Szakolczay Lajos tanulmánykötete nélkül ezután aligha lehet az erdélyi magyar irodalomról véleményt mondani, a szerzők és a művek rengetegében rendet tenni. Az Erdélyi ősz azonban azt is érezteti, micsoda gazdag, öntörvényű világ az erdélyi magyar irodalom, hányféle megközelítése (mai szóval: olvasata) lehetséges, mennyi még a homályban maradt és onnan napfényre …
Te ergo quaesumus – Kodály-emlékeim (visszatekintés)
Előttem a pozsonyi magyar gimnázium (Madách Gimnázium) értesítői az 1941–42. meg az 1943–44. iskolai évről. Sárguló, barnuló oldalak. „A délutáni tanítás, önálló iskolánk megszűnése, a háborús viszonyok, a növekvő bizonytalanság az intézet Éneklő Ifjúságának zenei életében is nagyon éreztette káros hatását. A vegyes karnak ez idén hatvanhat tagja volt, míg …
A magyar történelem keresztútján
Mi, magyarok, arra ítéltettünk, hogy mindig történelmi időket éljünk, soha nyugalmat ne leljünk, hogy mindig egy hajszálon csüngjön, sorsunk és életünk. A nemzethalál kardja ott lebeg felettünk, mindig van, ki hűti a sört[1], hogy akasztásunk után koccintson vele. Mi mindig történelmi időkben élünk, de mindig túléljük a győztesek írta históriát. …
Két biztos rend
Őszi idő volt. Olyan szép, napos őszi idő. Vasutas rokonainkhoz vittek el szüleim, öcsémmel, úgy egy hét időre vakációzni. Már nem tudom, hogy iskolai időben ez hogyan történhetett meg, csak arra emlékszem, hogy a háborút nem rég fejezték be. Örültünk ennek a váratlan vakációnak. Valószínű az lehetett az oka, …
Hofi tükre 1. (Magyarország – 2002) Teljes
Magyar Irodalmi Lap