1946. február 27-én írták alá a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt. A lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött és 1949. június 5-én fejeződött be, a vasúti szerelvények az első időszakban naponta szállították a kijelölt családokat Magyarországra. Az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918-ban létrejött Csehszlovákia határai közé mintegy egymillió magyar került kisebbségként. A csehszlovák államot az …
Híd az emberek között
Az a pici „emberpalánta”, amikor a világra jön és életjelt ad magáról, azt kiálltja: – Oá! Oá! Oá! Hosszú az út a sírástól a beszédig. Egyelőre ennyit tud tenni, aztán ahogy értelme nyiladozik a világra, figyel a hangra, a fényre, a mozgásra. Majd elkezd gügyögni, mondhatjuk úgy is – …
Bartók Béla Emléknap
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881 – New York, 1945) Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. A Borsod vármegyéből származó Bartók család valószínűsíthetően nemesi szálakkal is rendelkezett. Dédapja, Bartók János zeneszerző volt. Az első zenei impulzusokat édesanyjától kapta, aki zongorára tanította. Béla tizenegy évesen lép fel először nyilvánosan a nagyszöllősi Megyeházán. …
Az utazás
Elindul a sírás, a leghosszabb tehervonat. Piac iszákjában gebe mezô baktat, nógatva ekéktôl. A szél abrakostarisznyájában bátyáink csörögnek. Lábszárukon át az üvegfúvók micsoda égboltot kínlódnak körénk! Hátukat megolvasztja tükörré a jezsuita nyár. Rajta egy nemzet korcsolyázik. Az idô rongybaba a Teremtô dajkaölében, fûrészpor szemerkél a kosárba. Zsíroskenyérszekerünkön döcög a meghitt …
„A szó, mely visszhangot ver az időben”
Tavasz van! Talán emiatt vált 1964-től Magyarországon a Költészet napjává József Attila (és Márai Sándor) születésnapja: április 11-e. Nekem így együtt, kettejükre emlékeztetve szép ez az ünnep, mert a költészet és az elbeszélés – egyfajta átszellemesített hőfokon – egyként a görögség Szépszavú főmúzsájának, Calliopénak hódol. (A magyar „szépszavú” kifejezés tükörfordítása …
Országos megmozdulások az Őszödi beszéd hatására
Gyurcsány Ferenc céljaihoz és hatalmához megteremtett egy olyan szélsőséges politikai garnitúrát, amely az őszödi beszédét kifütyülés és pfujolás helyett lelkesen megtapsolta, szenvedélyes beszédnek, hazafias beszédnek titulálta, neki pedig számonkérés helyett az országgyűlésben egyöntetűen bizalmat és további hatalmat szavazott. A példátlannak számító, hazáját megvető, becsmérlő miniszteri nyilatkozat kiszivárogtatását követően Magyarországon elszabadult …
A motor
Török tekintete büszkén cirógatta körül fia karcsú alakját. Kicsit sovány a kölyök, de szívós – állapította meg tárgyilagosan. Apja fia: napbarnított bőr, arányos formák… – Gyere a vízbe, apa! – Rögtön, fiam, rögtön! A férfi mosolyogva nyújtózkodott el a gyepen. Egész héten hajtott, a gépek még ott zakatoltak benne, ezért …
Homokszemcsék, köd és betűk
A Wass Albert-recepció margójára „…a meséléshez mindenekelőtt világot kell alkotni, és azt be kell rendezni, amennyire csak lehet, a legutolsó részletig.” (Umberto Eco: A regény mint kozmológiai tény) „De ami a legnagyobb baj – sugdosta Ráki cigányné a kerítések megett, kemencék árnyékában, pajták sötétjében megborzongó vénasszonyoknak …
Varga Csaba-törvény
Nem lehet elég sokszor ismételni a magyar szemléletességét és gyöknyelv voltát. E két tulajdonságban gyökerezik nyelvünk kivételes időtállósága. Az első állítást nevezhetnénk képiségnek is, mert beszédünk során képeket idézünk föl, s vetítünk a velünk társalgók tudatába. Ezért van oly könnyű dolguk a Krúdy Gyuláknak, Weöres Sándoroknak, és ezért küszködnek némely …
Széchenyi Láchíd – A Hídember
Magyar Irodalmi Lap