Zólyom vármegye
A Zólyom vármegyével kapcsolatos térképek: 1. a vármegye címere, 2. a vármegye a történelmi Magyarországban, 3. a vármegye körülbelüli helye a mai Szlovákiában, 4. a fényképek sorszámai a térképen jelzik a sorszámozott fényképek helyeit.
Zólyom vármegye elődje, a zólyomi királyi erdőispánság körülbelül Szent István uralkodása idején alakult meg. Később belőle szakadt ki Turóc, Árva és Liptó. Maga a Zólyomi királyi vármegye 1200 körül alakult ki, amely kb. száz év múlva nemesi vármegyévé alakult át.
A Honfoglalás idején a magyarok itt gyér szláv lakosságot találtak. Később a magyar királyok németeket – vendégeket, azaz hospeseket – hívtak be, akiknek döntő szerepük volt a vármegye bányáinak kialakításában, hasznosításában. A bányák a XIX. századig kimerültek, helyettük a vasipar fejlődött ki. A budapesti MÁVAG-nak Budapest, a bánsági Resicabánya mellett itt, Alsóbreznón voltak a legfontosabb gyártelepei.
A bányák kimerülésével a bányavárosok jelentősége csökkent, elszegényedett, kiváltságai elvesztésével elszlovákosodtak.
A vármegye központi része a Garam folyónak a vármegye közepén kiszélesedő medencéje, melyet körös-körül hegységek vesznek körül: a Körmöci-hegység, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra, Vepor, Polyána és délről a Selmeci-hegység.
A Körmöci-hegységet kiemelem egy tanulságos tény, a Görgey-alagút elnevezései és annak változása miatt.
Körmöci-hegység
A Körmöci hegység egy észak-dél irányú főgerincből, melynek legmagasabb pontja 1318 méter magas és az ettől nyugatra elhelyezkedő Körmöcbánya környéki hegyes-völgyes vidékből áll. A hegység a Pojánához, a Selmeci hegységhez hasonlóan vulkanikus eredetű.
A Körmöci-hegység térképeit tanulmányozva egy pontja, Görgey-alagút elnevezését tekintve a térképek idősorba állítása érdekes összefüggést mutat ki. Az eredetileg Görgey-alagút elnevezés fokozatosan eltűnt. Ez az elnevezés Görgei honvédjaira emlékeztetett, akik itt 1849 januárjában egy alagutat építettek, hogy Körmöcbányáról Besztercebánya felé menet egy kis szintemelkedést, cipekedést megtakarítsanak. Főleg az ágyúknál lehetett ez érdekes.
Több mint ötven éve a legtöbb csehszlovák, majd szlovák turistatérkép megvan nekem. Az elsőt még nagymamám húgánál, Rózsi néninél vettem Kassán, mikor 1960-ban vagy 61-ben meglátogattuk.
Nos, a turistatérkép-gyűjteményem is bizonyítja az említett tendenciát: az 1960-as kiállítású térképeken még Görgeiho tunel szerepel. Úgy tizenöt év múlva ez G. Tunelre váltott. Újabb 15 év és már csak Tunel maradt.
A következő három helység: Bábaszék, Dobronya és Szászpelsőcz középkori német hospes települések voltak, melyek hamar elszlovákosodtak.
Bábaszék Mikszáth Kálmán írói munkássága révén bekerült a magyar irodalom kincsestárába: nagyrészt itt játszódik A Szent Péter esernyője.
Dobra vára pedig a magyar történelem egy tanulságos kis vára. Emlékeim szerint 1525-ben II. Lajos kormányzata a várral igyekezett megvesztegetni a közép és kisnemesi párt egyik vezetőjét, a Tripartitum révén máig élő nevű Werbőczy Istvánt.
1 – Bábaszék
1 a – Dobronya
2 – Dobronya
3 – Dobra vára
4 – Szászpelsőcz
Zólyom a Zólyom vármegye névadó székhelye volt. A középkori vár, melyet Pusztavárnak neveznek, fent van a Zólyomtól délnyugatra eső hegyen. Fentről szép kilátás esik a Garam völgyére.
Később a Garam völgyébe német hospeseket telepítettek a magyar királyok: Besztercebányát Neusohlnak, Zólyomot Altsohlnak nevezték.
A szép zólyomi pártás várkastély az Anjou-korból maradt itt. 1554-ben itt született a nagy magyar költő, Balassi Bálint.
5 – Zólyom Vár
6 – Zólyom Vár belső – Balassi Bálint-emlékmű
7 – Zólyom – Vár belső udvar
8 – Zólyom Főtér Szt. Erzsébet-templom
9 – Zólyom Főtér részlet
10 – Zólyom – Pusztavár
11 – Szliács Szent Miklós-templom
12 – Végles várrom
13 – Ócsa és Szalatna között tájkép Pojána felé
14 – Nagyócsa kerített templom
15 – Nagyócsa – Bél Mátyás szobor
Bél Mátyás Magyarország XVIII. századi leírója, akinek ugyan nem sikerült befejezni nagy művét, de torzóban maradt műve is nagy jelentőségű.
16 – Zolna kerített templom
Zolnay László, a neves művelődéstörténész, akinek nevét az 1970-es években megtalált budai gótikus szobrok tették igazán közismertté, önéletrajzi írásában leírja egy emlékező túráját a Felvidékre, amikor felkereste ősei kastélyát a nevüket adó Zolnában.
17 – Zolna kerített templom keletről
18 – Zolna – kerített templom – belső freskók
19 – Zolna – Zolnay-kastély
20 – Cserény kerített templom
A jelentős freskókat is tartalmazó középkori templomba nem sikerült bejutnom. Amikor a templom látogathatósága felől érdeklődtem, a megkérdezett hölgy hadarva magyarázta nekem szlovákul, hogy sajnos, most nem lehet bemenni a templomba, mert a papjuk elment valahová bejelenteni, hogy betörést fedezett fel – ha jól értettem – a templomban.
21 – Dubravica templom
22 – Pónik Bányásztemplom
Hasonlít egy másik bányásztemplomra, a nagybörzsönyire.
23 – Alsómicsinye Beniczky-várkastély
24 – Felsőmicsinye kat. templom déli oldal
25 – Felsőmicsinye kat. templom mellett – Beniczky-sírkő Beniczky-címerkép
26 – Garamszeg – ev. artikuláris templom
Garamszeg meglepett: nemcsak egy evangélikus artikuláris temploma van, hanem egy reneszánsz és egy barokk kastélya is.
27 – Garamszeg – reneszánsz kastély
28 – Garamszeg barokk kastély
Besztercebánya
A Főtér: díszkút, középen a székesegyház, Mária-oszlop és a Várostorony, püspöki székesegyház, reneszánsz ajtó, Bányászház vagy Beniczky-ház. A Főtér folytatásánál a középkori Szent Erzsébet-templom.
A Főtér folytatása felfelé a Várnegyed: városfal, Várkapu, Régi városháza, Német templom és kívül Veit Stoss szobra: a Getsemáni kert, bent pedig Barbara-oltár, Mátyás-ház, Szlovák templom és ajtaja, Besztercebánya Várnegyed kapu a városfalban a régi temető felé.
Besztercebánya a magyar történelemben jelentős szerepet játszott. Például Bethlen Gábort itt választották magyar királlyá. A szlovák történelemben pedig az SNP kikiáltásának helye (1944. augusztus 29.) Az SNP a Slovenské Narodne Povstanie (Szlovák Nemzeti Felkelés) székhelye.
29 – Besztercebánya – Főtér
30 – Besztercebánya reneszánsz ház
31 – Besztercebánya Benitzky-ház
32 – Besztercebánya Benitzky-ház – kapuzat
33 – Besztercebánya Várnegyed Német templom
34 – Besztercebánya Várnegyed Német templom – állítólag a nagy Veit Stoss műve: Getsemáni kert
35 – Besztercebánya Várnegyed – Német templom belső – Szt. Borbála-kápolna oltára
36 – Besztercebánya – Várnegyed – Mátyás-ház és Szlovák-templom
37 – Besztercebánya – régi városháza
38 – Úrvölgy
A leírások szerint fiatal korában Mária Terézia két fia, József és Lipót (mindkettőből császár és király lett) együtt utazva meglátogatta az úrvölgyi bányát.
39 – Úrvölgy
40 – Óhegy – búcsújáró hely Besztercebányától északra a Nagy Fátra lábánál
41 – Dovál hágó
42 – Zólyomlipcse vára
A Garam völgyét Besztercebányától keletre uraló Zólyomlipcse máig éppen megmaradt várában halt meg Wesselényi Ferenc nádor 1667-ben.
43 – Libetbánya
Egyike a középkori magyar királyok által behívott német hospes bányászok által felépített kis bányavárosoknak, melyek ma meglehetősen békésen alusszák álmukat.
44 – Breznóbánya
Breznóbánya Libetbányához hasonlóan középkori hospes bányavároska volt. Híres szülötte Herman Ottó, a nagy polihisztor és 48-as párti politikus.
45 – Breznóbánya
46 – Breznóbánya
47 – Alacsony-Tátra délről
Magyar Irodalmi Lap